Autonóm lesz a Vajdaság?

A hármas autonómiakoncepció két másik „pillérével”, a vajdasági tartományi autonómiával és a perszonális autonómiával jobb a helyzet: a Vajdaság bár csekély mértékben, de visszakapta autonóm hatásköreit, és három éve megalakult a személyi elvű autonómiát megtestesítő magyar önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács.

A szerbiai politikai közvéleményt és a sajtót mostanság egyre inkább foglalkoztatja az a „hír”, hogy a VMSZ magyar területi autonómiára ácsingózik Észak-Bácskában. Különféle hírek és félelmet ébresztő álhírek jelentek meg, újdonságként tálalva a VMSZ ambícióit, holott a párt programjában évek óta szerepel a területi autonómia iránti igény. Hasonlóképpen jelen van ez a célkitűzés két kisebb magyar párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, illetve a nemrég megalakult délvidéki Magyar Polgári Szövetség programjában (csak a Vajdasági Magyar Demokrata Párt mondott le az úgynevezett „történelmi VMDK” által 13 éve megfogalmazott igényről).

A VMSZ számára újabban azt teszi időszerűvé a kérdést, hogy Koszovó és a Montenegró jogállásának rendezésével a szerbiai politikai elit ötéves halogatás után rákényszerül arra, hogy megalkossa a köztársaság új alkotmányát – fél tucat tervezet született már – a jelenleg is hatályos, még a titói Jugoszlávia szétesése előtt, 1990-ben elfogadott és minden tekintetben elavult alaptörvényt helyett. A VMSZ az alkotmányozási folyamat menetében kíván érvényt szerezni elképzelésének. Kasza József pártelnök az MTI-nek elmondta, hogy „tárgyalási alapot” jelent az VMSZ alkotmányos platformja, amelyet júliusban küldött meg párt a szerbiai parlamentnek és a mérvadó szerbiai intézményeknek.

„Erről elkezdődik a vita, és mint minden párbeszédnek, ennek a kimenetele is a két fél megegyezésétől függ. Ez nyitott kérdés, beszélni és vitatkozni kell róla, és elérni azt, ami megvalósítható” – mondta Kasza, aki leszögezte, hogy a VMSZ programcéljaiban semmi sem változott, a párt továbbra is kiáll eredeti autonómiakoncepciója mellett. A VMSZ alkotmányos platformjában többnyelvű, soknemzetiségű régiók kialakítására tett javaslatot. A kérdéses mikrorégiók a területi önkormányzatiság sajátos formái lennének: legalább öt helyi önkormányzat összefogásával jönnének létre, amennyiben a helyi lakosság is áldását adja rá népszavazással. Az ilyetén megalakuló területi önkormányzatok saját megválasztott jogalkotói és végrehajtó szervekkel rendelkeznének, melyek hatásköreit és szervezeti felépítését statútumuk szabályozná. Egy-egy mikrorégió olyan jogkörökkel rendelkezne, amelyekkel felhatalmaznák a köztársasági és a tartományi szervek, illetve a benne részt vevő önkormányzatok (ugyanez az elv vonatkozna a pénzforrásokra is). Az ott lakó nemzeti kisebbség nyelve egyenrangú lenne a szerb nyelvvel, a hatósági alkalmazottaknak ismerniük kellene minden hivatalosnak nyilvánított nyelvet.