Angela harmadszor? Három hónap múlva választ Németország

MTI-HÁTTÉR

Három hónap múlva, szeptember 22-én tartják az országos parlamenti választást Németországban. A felmérések alapján három koalíciós összetétel jöhet szóba, mindhárom forgatókönyv esetén Angela Merkel maradna a kancellár. A legutóbbi felmérés szerint a konzervatívok Merkel vezetésével (CDU/CSU) 41%-ot szereznének, a liberális FDP pedig 5%-os eredménnyel ugyan éppen bejutna a Bundestagba, de a két erő nem tudna ismét kormányt alakítani. Ám az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek sem szereznének többséget, 25, illetve 14%-ot kapnának. Az erőviszonyok több mint egy éve nem változtak érdemben, a patthelyzet állandósult az úgynevezett polgári tábor és a szocdem-zöldpárti tábor között.

Szakértők szerint a töredékszavazatok újraosztásának hatása miatt legkevesebb 47–48 százaléknyi választói szavazat birtokában van lehetőség stabil parlamenti többségre támaszkodó kormány megalakítására. Könnyen előfordulhat, hogy a jelenleg 46 százalékon álló konzervatív-liberális koalíció átlépi ezt a küszöböt, és folytathatja a közös kormányzást. Lehetséges még a nagykoalíció – a CDU/CSU és az SPD összefogása –, és lehetséges, de a programok közötti különbségek miatt kevéssé valószínű a konzervatívok és a Zöldek koalíciója. Mindhárom esetben Angela Merkel maradna a kancellár, aki így a harmadik ciklust kezdené a kormányfői pozícióban.

A választási kampány még nem látványos, de a pártok már kampányüzemmódba helyezték magukat. A vezető politikusok programját kampányszempontok alapján tervezik, Angela Merkel például sorra mondja a beszédeket olyan szervezetek rendezvényein, amelyeket legutóbb négy éve, az előző választás előtt keresett fel. A konzervatívok kampánya Merkelre épül. A németek 58%-a Merkelre szavazna, ha közvetlenül lehetne megválasztani a kormányfőt. Peer Steinbrück, a kancellár szociáldemokrata kihívója csupán 18%-ot szerezne.

A konzervatívok stratégiájának másik fő eleme az arra való törekvés, hogy az ellenfél szavazói otthon maradjanak. Ennek eszköze ezúttal az ellenzéki, a baloldali jellegű jóléti, vagy a Zöldek elképzeléseit idéző ökológiai intézkedések megígérése. A CDU/CSU várhatóan egy sor olyan elemet vesz fel a választási programjába, amelynek „szerzői joga” az SPD-t vagy a Zöldeket illeti. Peter Radunski politikai tanácsadó, aki 1976-tól 1990-ig a CDU valamennyi országos és európai parlamenti kampányát vezette, ugyanakkor hangsúlyozta: nem elég eltántorítani a szavazástól a baloldali választókat, a saját tábort mozgósítani kell a győzelemhez.

Ralf Tils politikai elemző Merkel népszerűségét annak tulajdonítja, hogy éppen olyan, mint a sokat dolgozó és szerényen élő „átlagos német”, és sikerült elhitetnie, hogy az euró biztonságban van, Németországot pedig nem éri el a válság, amíg ő a kancellár. Tils szerint a választást a gazdasági helyzet dönti el.

Peer Steinbrück, az SPD kancellárjelöltje azt hangsúlyozza: a szociáldemokraták 2002, azaz a legutóbbi megnyert választás óta mintegy 8 millió szavazót veszítettek el, de ez a tömeg valójában nem veszteség, hanem tartalék, mert a többség nem vándorolt át más párthoz, hanem csak otthon maradt a 2005-ös és a 2009-es választáson. Ezért a szociáldemokraták feladata „a mozgósítás, a mozgósítás és a mozgósítás”. Ezzel egyáltalán nincsenek elkésve, mert a tapasztalatok szerint a választók többsége csak a szavazás előtti hatodik héttől kezd odafigyelni a politikára, és sokan csak az utolsó tíz napban döntik el, hogy elmennek-e szavazni – mondta Merkel kihívója.