Amikor az elnöknek nemet kell mondania

A kormányfő erről nemrég egy rádiós beszélgetésben azt mondta: „Nem gondolom, hogy joga lenne a jelöltek visszautasításához. Az alkotmánnyal összhangban hat jelölt lett megválasztva, akik közül hármat kellene kineveznie”. A műsorvezető közbevetésére, hogy a Čentéš-ügyben az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy az elnöknek jogában áll megtagadni a jelölt kinevezését, Fico nem képzett jogászként (docens, JUDr., kandidátus) válaszolt, hanem pártpolitikusként: „Nem igaz, hogy az alkotmány vonatkozó fejezetének a főügyész kinevezésével kapcsolatos értelmezése ugyanúgy vonatkozik az alkotmánybírók kinevezésére is, mert az ő kinevezésükről szóló rendelkezés az alkotmány egy másik fejezetében található”.

Ebben az ügyben nyilván Fico fogja a rövidebbet húzni. Elismert alkotmányjogászok abban mindenképp egyetértenek, hogy azok az alapelvek, amelyek alapján az alkotmánybírósági döntés megszületett a Čentéš-ügyben, egy az egyben érvényesek az alkotmánybírák kinevezésére is. És nemcsak az alkotmányjogászok mondják ezt, hanem a józan ész is.

2012 októberében az alkotmánybírák többsége arra jutott, hogy az államfőnek joga van megtagadni a parlament által megválasztott jelölt kinevezését. Elsősorban akkor, ha „nem teljesíti a kinevezéséhez szükséges törvényi feltételeket”. Továbbá azt is kimondták, hogy az államfő olyan tények ismeretében sem nevezheti ki a jelöltet, amelyek alapján megkérdőjelezhető, hogy alkalmas a poszt betöltésére. Mi több, az államfőnek el kell utasítania a jelölt kinevezését olyan tények ismeretében is, amelyek alapján megkérdőjelezhető, hogy „méltó módon és tisztsége küldetésének megfelelően” tudná betölteni a posztot.

Annak megállapítására, hogy az első feltételt teljesítik-e a jelöltek, jogi szakértőre sincs szükség. Hogy az Alkotmánybíróság által megállapított másik két feltételt teljesítik-e, ahhoz már jogi szakértői csoport szakmai állásfoglalása szükséges. Kiska ezért öttagú tanácsadói testületet hozott létre, csupa elismert alkotmányjogászból, akik meghallgatják a hat alkotmánybíró-jelöltet.

Ha súlyos szakmai hiányosságokra derülne fény bármelyik jelöltnél, az elnök nemhogy elutasíthatja kinevezését, hanem tilos kineveznie. Ha mind a hat jelöltről ez derülne ki, akkor mind a hatot el kell utasítania – függetlenül attól, hogy mit mond Robert Fico. A kinevezés nem az államfő rosszindulatának vagy jóindulatának függvénye: az alkotmány és az Alkotmánybíróság határozata alapján kell eljárnia.

A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora