Államcsíny, puccs, politikai fordulat

Az államcsíny fogalma 300 éves, a francia coup d'état megfelelője. Államcsínyről beszélünk olyan alkotmányellenes cselekedet esetében, ha a parlament lemondásra kényszeríti a kormányfőt, vagy az államfő erőszakkal fenyegetve feloszlatja a parlamentet. Államcsíny volt például a Napóleon-féle hatalomátvétel 1799-ben.

Puccs az, amikor egy államhatalmon kívüli csoport – sokszor erőszakkal – megdönti a kormányt. A kifejezés svájci–német eredetű, azt jelenti: összeütközés. A 20. századi történelemben viszonylag gyakoriak voltak a katonai puccsok (1967-ben Görögországban, 1973-ban Chilében).

A politikai fordulatot nehéz pontosan körülhatárolni. Általában olyan esemény, amikor egy legitim kormányt megbuktatnak. Erőszak is kísérheti, de nem feltétlenül. Egy hirtelen fordulat után rendszerint új politikai berendezkedést alakítanak ki, általában tömegmegmozdulások kísérik, ezeket irányuktól függően a forradalmi jelzővel szokták ellátni.