AIDS: lehetséges áttörés

Ezekkel a szavakkal minősítik amerikai kutatók szenzációs eredményeit, akik helyreállították immunhiányos kísérleti állatok immunrendszerét. A kísérletek során egy már engedélyezett eljárást is felhasználtak, így az emberi alkalmazás pár éven belül lehetővé válhat.

A Mayo Klinika (Rochester, USA) kutatóinak új eredményei szerint hamarosan ember esetében is lehetővé válhat a sérült, illetve elégtelenül működő immunrendszer helyreállítása olyan betegségek esetében, mint az AIDS vagy akár a daganatok. A Marilia Cascalho és Jeffrey Platt immunológusok vezette kutatócsoport a Journal of Immunology c. szaklap 2004 áprilisi számában közölte kutatásai eddigi eredményeit.

Felfedezésük lényege, hogy az immunrendszer ún. B-sejtjei, illetve az általuk termelt antitestek (ellenanyagok) közvetlenül kiválthatják a kórokozók és tumorsejtek ellen sejtszinten harcoló T-sejtek fejlődését, s ezáltal segíthetnek a sérült immunfunkciók helyreállításában. (A B- és a T-sejtek a nyiroksejtek két alapvető típusa, és mindegyikük kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében.) Ez azért meglepetés, mert az eddigi ismeretek szerint a két sejttípus egymástól függetlenül fejlődik egészen addig, amíg egy konkrét immunválasz során nem kezd együttműködni egymással.

Az immunrendszer sokoldalúságának kulcsa a T-sejtek receptorainak ("érzékelő nyúlványainak") sokfélesége. E receptorok segítségével a T-sejtek specifikusan kötődnek egy másik anyaghoz, például egy kórokozó vagy kóros sejt felszínéhez (a specifikusan azt jelenti, hogy egy adott szerkezetű receptorral egy adott szerkezetű anyaghoz tudnak kötődni - a dolog egy kicsit a "kulcs a zárba" modellhez hasonlít). Minél többféle receptor van jelen, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy adott kórokozóhoz vagy kóros sejthez "létezik kulcs", azaz hozzá tudnak kötődni a T-sejtek.

Az immunhiányos vagy legyengült immunrendszerű betegek esetében éppen ez a sokoldalúság, ez a rugalmasság hiányzik. Az AIDS esetében például eleve igen alacsony a T-sejtek száma, így nem is érhetnek el komoly változatosságot.

Az új kísérletek

A Mayo Klinika kutatóinak kísérletei szerint B-sejtek vagy az antitestekben gazdag vérből kivont gamma-globulin fehérjék alkalmazásával ismét megnövelhető a T-sejtek száma és változatossága. Eddig nem tudták, hogy az immunrendszernek ez a része újraépítheti magát. A pontos hatásmechanizmus megértése direkt terápiát tenne lehetővé számos betegség esetében - mondja Platt.

A kísérletek során normális egerekből származó B-sejteket vagy gamma-globulin fehérjéket jutattak be immunhiányos állatokba, és azt tapasztalták, hogy az állatok csecsemőmirigyében új és változatos receptorú T-sejtek jelentek meg. Fontos viszont, hogy ugyanezt az eredményt ún. monoklonális B-sejtekkel (egy sejtből eredő sejtvonallal) vagy monoklonális antitestekkel nem tudták elérni, tehát ezeknek is változatosnak kell lenniük.

A következő lépés, hogy az eredményeket klinikai próbákon is teszteljék. A folyamat a szokásosnál jóval rövidebb ideig tarthat, mivel a gamma-globulinok alkalmazását az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) más eljárások során már korábban engedélyezte. Sikeres próbák esetén akár néhány éven belül várható a gyakorlati alkalmazás.