A zebra: az állatorvosi ló

Ami a magyar kormánykoalíció helyzetét illeti: válság van. Azt a pártot, amely nem tud már reformokat keresztülvinni, hamarosan felváltja az a párt, amelyik nem is akar reformokat. Időjárás: nagy, szürke felhők tornyosulnak az égen. Most pedig közlekedés, mert hogy beszéljünk az igazán fontos dolgokról.

Az összes gazdasági, kulturális és mentális problémánkat a legpontosabban a közlekedés képezi le, pontosabban azok a – szó szerint útszéli – viszonyok, amelyeket jobb híján „közleke?dés?nek” nevezünk. Iszonyat, mi megy. Aki már járt autóval magyar utakon, de főleg délután négy és hét között a fővárosban, az tudja, hogy egy tartósan infarktus-közeli állapotra rendezkedhet be. Vezetni nem tudó, ostoba, agresszív, az evolúció több fázisát kihagyó polgártársaink dominálnak, amint nettó hetvennel veszik be a kanyart, de araszolva sem engednek senkit sávot váltani, mindenért dudálnak, így kompenzálva számos sérelmet Trianontól Gyurcsányig. Na de. Most végre eljött a megoldás ideje.

Magyarországon mások is rájöttek arra, hogy az utakon helyzet van, úgyhogy módosítják a KRESZ-t. Ez remek hír, főleg az, hogy csökkentenék az autósok mérlegelési lehetőségét a sebesség megválasztásakor. Mivel mindenki válogatás nélkül áthajt a zebrákon – azt hiszem, ezzel Európában egyedülállóak vagyunk: gyalogosok várnak megalázó módon, hogy átkelhessenek az átkelőn –, az egyik fő fegyvertény: a jövőben az autósoknak lassítaniuk kell, ha gyalogátkelőhelyet látnak, éspedig 20 méterrel a zebra előtt vissza kell fogniuk magukat 30 kilométer per órára. Ennyi. Lassítani kell. Nem megállni. A harminc konkrétan semmit nem ér, úgy is el lehet ütni néniket a zebrán, legfeljebb lassabban fognak meghalni.

Ennél még a most hatályos KRESZ-ünk is jobb, eszerint „kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni”, és a „szükséghez képest” meg is kell állni. Ezt mondjuk senki nem tartja be (ha kocsimmal megállok és átengedem a zebrán a gyalogosokat, konkrétan rámdudálnak hátulról), úgyhogy megint tipikus magyar megoldás született: a kőkemény kontroll és hatékony büntetés helyett valaki új írott hülyeségeket talált ki. Mindig ez van, emiatt is tartunk ott, ahol tartunk. A nénik pedig továbbra is félni fognak a zebra tövében, ahogy ezt már megszokhatták.

A szerző a Hírszerző vezető szerkesztője