A török hírszerzés főnökének szerepe

Amikor Erdogan szűkebb, privát környezetéből értesült a már beindult puccsgépezetről, fel akarta hívni Fidant, de a hírszerzés főnöke állítólag elérhetetlen volt.

A másfél héttel ezelőtti török katonai puccskísérlet előtti órák számos részlete még mindig nem tisztázódott, s különösen kétes fény vetül Hakan Fidanra, a titkosszolgálat főnökére.

A hadsereg vezérkari főnöksége azt állítja, hogy már órákkal a hatalomátvételi kísérlet kezdete előtt tájékoztatták őket az előkészületekről Hakan Fidan hírszerzési apparátusán (MIT) keresztül. Úgy tűnik azonban, hogy a tájékoztatási láncba nem akarták bevonni Recep Tayyip Erdogan elnököt, aki ezekben az órákban a Marmaris nevű tengerparti üdülőhelyen tartózkodott. Amikor aztán az elnök szűkebb, privát környezetéből értesült a már beindult puccsgépezetről, fel akarta hívni Fidant, de a hírszerzés főnöke állítólag elérhetetlen volt.

Fidant múlt héten pénteken az elnöki palotába kérették. A két órán át tartó beszélgetés után Erdogan csak annyit mondott a France 24 adónak, hogy a hírszerzés főnöke „nem nyújtotta be lemondását, nem arról beszélgettünk”. Fidan éveken át Erdogan egyik legközelebbi bizalmasa volt. A találkozóról nem adtak ki közös közleményt. Azt sem világították meg, miként értelmezendő Erdogannak a puccskísérlettel kapcsolatos azon megállapítása, hogy a titkosszolgálati felderítésben volt „gyenge pont, kudarc”. Erdogan ehhez csupán azt fűzte hozzá, hogy a személyi konzekvenciákat miniszterelnökével, Binali Yildirimmel egyezteti. A Hürriyet című lap értesülése szerint Erdogan a puccskísérlet után kegyetlenül lehordta Fidant. Az elnök állítólag azt mondta, hogy Fidanra rászámoltak. Legjobb jele a kegyvesztettségnek a lap véleményrovatában megjelent cikk, amelyet „kedves Hakan Fidan úrnak” címeztek. „Miért nem osztotta meg egyetlen politikussal sem a puccsal kapcsolatos információját?” – tette fel a kérdést Ahmet Hakan kolumnista. A CNN Türk televízió arról számolt be, hogy a hírszerzés riasztása után Fidan és vezető tábornokok július 15-én 17.30-kor összeültek – több mint öt órával az előtt, hogy Binali Yildirim miniszterelnök megszólalt a nyilvánosság előtt. A puccsisták arra kényszerültek, hogy hatalomátvételi próbálkozásukat előbbre hozzák. Tervüket csak július 16-án hajnalban akarták végrehajtani. Homályban marad, hogy a belső felderítés, s vele Erdogan bizalmasa, Fidan miközben délutántól késő estig tudtak a puccs előkészületeiről, miért nem tájékoztatták a politikai vezetést. Ennek tükrében új megvilágításba kerül az, amit Erdogan 2012-ben a hírszerzés főnökéről mondott: „Ő az én titkaim őrzője, az államtitkok őrzője.” Ezekhez az államtitkokhoz tartoznak azok a titkos tárgyalások, amelyeket Fidan évekkel ezelőtt Abdullah Öcalannal, a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezetőjével folytatott, vagy a polgárháború következtében szétdúlt szomszédos Szíria kényes ügyének kezelése. Fidan az akkor miniszterelnök Erdogan mellett állt, amikor korrupciós vádak záporoztak Erdogan környezetére. Fidan még miniszterelnökként is számításba jött, miután Erdogan átvette az államfői hivatalt. Amikor 2015 februárjában a titkosszolgálati főnök mindenki meglepetésére bejelentette lemondását, hogy indulhasson a parlamenti választásokon, Erdogan nyilvánosan helytelenítette a tervet. Fidan rögtön visszavonulót fújt, majd visszahelyezték a hírszerzési főnök posztjára. (MTI/APA/AFP)