A tornyok és a NATO

Minden oké – jelentette ki George Robertson NATO-főtitkár, aki a szövetség november végi csúcsértekezletének előkészületeit ellenőrizte Prágában, ahol a NATO új stratégiájáról és a leendő tagországokról döntenek.

Minden oké – jelentette ki George Robertson NATO-főtitkár, aki a szövetség november végi csúcsértekezletének előkészületeit ellenőrizte Prágában, ahol a NATO új stratégiájáról és a leendő tagországokról döntenek. Kilenc állam szeretne bejutni: Albánia, Bulgária, Észtország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Tavaly úgy festett a helyzet, hogy Albániának, Macedóniának, Romániának és Bulgáriának semmilyen esélye sincs, a balti államok NATO-tagságát Moszkva élesen ellenezte. Maradt tehát a két közép-európai állam, egyrészt azért, mert Lengyelország és Magyarország közötti üres teret jó lenne kitölteni. Aztán eljött az a tragikus tavalyi szeptemberi nap, amikor véres terrorcselekményt hajtottak végre a New-York-i ikertornyok ellen. S a helyzet azonnal megváltozott. Oroszország és az Egyesült Államok egyszeriben szövetséges lett, az amerikaiak meg rájöttek, hogy ama bizonyos fagy most nem a Kreml felől jön, hanem elsősorban a Közel-Keletről, ami felértékeli Románia és Bulgária jelentőségét. Ha sok országot vennének fel, akkor megváltozna a NATO jellege, hiszen már nem szövetség, hanem biztonsági szervezet lenne. Az új körülmények kikényszerítették, hogy a szövetség stratégiai kérdéseit is napirendre tűzzék. Már eddig is sokan kérdezgették: mi lesz a NATO-val, hiszen az amerikaiak számára már tulajdonképpen nem is olyan fontos. Egy régi angol mondás szerint, ha nem tudsz megoldani valamilyen gondot, akkor jól nagyítsd fel. A szövetségre vonatkoztatva: alaposan bővítsd ki. Erre a lépésre kerülhet sor november végén Prágában, ahol a dolgok mai állása szerint hét ország kaphat meghívót, vagyis Albánia és Macedónián kívül mindegyik jelölt. Szlovákia Mečiar nélkül egészen biztosan, de az sem kizárt, hogy mostani kemény nyilatkozataik ellenére főleg az amerikaiak, s velük együtt a közép-európai tagországok is lenyelik ezt a nagy békát, s végül mégiscsak befogadják az országot a HZDS szívósan lobbizó elnökével együtt, habár Robertson még Prágában is kizárta ezt a lehetőséget.

A szerző a Mladá fronta Dnes kommentátora

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?