A számkukac tévedése

A vámigazgatóság a minap felhívta a statisztikai hivatal figyelmét: valószínűleg hibás adatot továbbítottak a külkereskedelmi mérleg tavalyi utolsó negyedévi alakulásáról. Hozzávetőleg 14 milliárddal volt kisebb a tavalyi kivitel, mint amivel eredetileg számoltak. Hamarosan kiderült, a hiba az egyik legnagyobb exportőrnél, a pozsonyi Volkswagennél keresendő; és a figyelmetlenség miatt továbbítottak téves adatokat a vámhivatalba.

A hír hallatán az átlagember nem keseredik el. Elképzelni se tudja, mennyi pénz 14 milliárd. A pénzpiac azonban – érthetően – idegeskedni kezdett. Nem csoda, hiszen ekkora tévedés már nem bagatell. Akkor se, ha a gyors számítások szerint a bruttó hazai termék tavalyi becsült alakulásáról már közzétett mérleget állítólag nem borítja fel. Nem mindegy ugyanis, hogy a költségvetés kidolgozásában fő szerepet játszó mutató reális-e vagy sem. Sajnos, nem is oly rég volt rá példa, milyen fájdalmas tud lenni, ha számítási hiba folytán a költségvetésben év közben kell bevételnövelő korrekciós lépéseket kikényszeríteni. Az utólagos beavatkozás többnyire adóemeléssel párosul. Ezt közvetve vagy közvetlenül mindannyian megérezzük.

Mivel a melléfogás tétje nem kicsi, azonnal felmerül a felelősség kérdése is. A rosszul számoló hivatalnokot ebben az esetben valószínűleg könnyű lesz megtalálni. Felelősségre vonják. A pozsonyi autógyárban, a szlovákiai export húzóvállalatánál bizonyára hamarosan annak a módját is megtalálják, hogy a jövőben elejét vegyék hasonló eseteknek. Ez némileg megnyugtató, az azonban már kevésbé – amire az esetet elemzők jó része is rámutatott –, hogy az eredményeket összegző hivatalokban nem fedezik fel idejében, ha valami nem stimmel. Vagyis nem elemzik kellőképpen az adatok közti összefüggéseket, s mire rájönnek, az összeget esetleg már bekalkulálták az éves költségvetésbe.

Csehországban tavalyelőtt fordított előjelű hibát követett el a statisztikai hivatal. A „tévedés” ott pluszbevételt eredményezett a külkereskedelmi mérlegben, a hibás adatot közreadó hivatal vezetője mégis lemondott. Nálunk most valószínűleg megduplázódik a korábban előre jelzett külkereskedelmi hiány, és ez mindenképp ront a becsült tavalyi gazdasági eredményen. A romlás akkor is romlás lesz, ha nem érezzük meg különösebben, és a pénzügyet nem kényszeríti utólagos költségvetési korrekcióra.

Szlovákiában sajnos már senki sem várja, hogy főhivatalnoki fejek hulljanak a porba a késve leleplezett statisztikai hibáért. Úgyis hiába várnánk. A lakosság megszokta már, hogy az ilyen hibákért többnyire a „számkukac” repül. A legalsó szintről. Azt azonban talán joggal elvárja, hogy az ilyen melléfogások pénztárcájára is kiható esetleges következményeiről idejében tájékoztassák...