A pótcselekvések éve

<p>Sokáig csináltak keveset. Így jellemezhetnénk a 2014-es évet a hazai politikusok szempontjából. Ha másról nem, hát arról híres lehet 2014, hogy idén indult el lefelé a lejtőn Robert Fico második kormánya.</p>

Fico elveszítette az elnökválasztást, az EP-választásokon kevesebb képviselőt szerzett a Smer, nyáron elküldtek két minisztert, Čaplovičot és Malatinskýt, ősszel Zvolenskát, majd feláldozták Pavol Paška házelnököt is.

Kormányellenes tüntetésekre kezdtek járni az emberek, még akkor is, ha azok a politikusok, akik azokat szervezik, csupán pótcselekvéseket végeznek, ugyanis még mindig nem tudnak valódi alternatívát kínálni a Smerrel szemben.

A kormány szintén pótcselekvésekkel ütötte el az időt: alig hagyott jóvá valami igazán jelentős döntést. Először alkotmányba iktatták, hogy a szlovák államnak fontos a család, de csak az, amely egy férfi és egy nő kapcsolatából alakult. Tavasszal hipergyorsan elfogadták a földtörvényt, amely állítólag megakadályozza a külföldiek földvásárlását, a valóságban viszont azoknak a szlovák állampolgároknak tesz keresztbe, akik földet szeretnének eladni vagy venni. Nagyjából ugyanennyi értelme volt annak, hogy ingyenessé tették a vonatozást a diákoknak és a nyugdíjasoknak, megkeserítve azok életét, akik fizetnek az utazásért. Ja, és majdnem kitiltották az édességeket az iskolabüfékből.

A parlamenti ellenzék tovább erodálta saját magát: ebben főleg az SDKÚ alkotott maradandót. Színre lépett Radoslav Procházka új pártja, a Sieť, amely azonnal megszerezte a választók 12 százalékának bizalmát – azóta sem derült ki, hogy mivel. Az MKP nemrég meglepett minket egy autonómiatervezettel, viszont mivel még sajtótájékoztatót sem hívott össze, hogy bemutassa, csak feltolta az internetre, nem igazán lett országos visszhangja.

Idén a szlovák–magyar kétoldalú találkozókon is elhangzott néhány nehezen hihető mondat a példaértékű kapcsolatokról, Orbán Viktor és Robert Fico nem győzte dicsérni egymást.

Viszont Pozsony idén sem volt képes kiizzadni magából a 2010-es állampolgársági törvény módosítását, a kassai Alkotmánybíróság viszont kiizzadta magából a döntést, hogy a 2010-es állampolgársági törvényről nem tudja megmondani, alkotmánysértő-e. Azt viszont megmondták, hogy Ivan Gašparovič államfő jogtalanul járt el, amikor nem nevezte ki a 2011-ben főügyésszé választott Jozef Čentéšt. Gašparovič a bíróság bejelentésére nevetett egy jót, majd hazament. Ennyi.

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?