A nemzeti kisebbségek védelmében

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint abban, hogy Szlovákiában a rendkívül alacsony országos részvétel mellett két magyar képviselő is kijutott Brüsszelbe, nagy szerepet játszott, hogy az utóbbi voksolásokkal ellentétben most nem maradt el a dél-szlovákiai részvételi arány az országostól.

A kutatóintézet kiemelte: magyar szempontból a leglényegesebb kérdés az volt, hogy a felvidéki magyarság meg tudja-e tartani brüsszeli képviseletét.

Szlovákiában az EP-választás rendkívül alacsony, mindössze 13,05 százalékos részvétel mellett zajlott le. A választáson minden eddiginél több, 29 párt indult az országnak járó 13 mandátumért, közülük nyolcnak sikerült képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe. Egy-egy mandátumot szerzett a magyar voksokért versengő két párt, a Magyar Közösség Pártja és a Híd. Előbbi Csáky Pált, utóbbi Nagy Józsefet küldi ki Brüsszelbe. Az elemzésben felidézték, hogy 2004-ben két mandátumot szerzett az akkori Magyar Koalíció Pártja, mely az eredményét 2009-ben meg tudta ismételni, ám a 2009 nyarán bekövetkezett pártszakadás után megrendezett két parlamenti választáson (2012, 2014) nem sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

A 2010-es önkormányzati, valamint a 2013-as megyei önkormányzati választásokon az MKP jobb eredményt ért el, mint legfőbb vetélytársa, a magát szlovák–magyar vegyes pártként meghatározó Híd.

Az MKP nem sokkal a 2013 novemberében lezajlott megyei választások után jelentette be Bárdos Gyula indítását a 2014 márciusában sorra kerülő államfőválasztáson. A döntés történelmi jelentőségű volt, először indult magyar jelölt a köztársaságielnök-választáson. Az MKP itt elért, öt százalékot meghaladó eredménye jelezte: a párt a közvélemény-kutatásoknak megfelelően erősödni tudott – mutattak rá. Bő fél éven belül így a kétfordulós megyeelnök- és az ugyancsak kétfordulós államfőválasztással együtt öt szavazás volt Szlovákiában, a választópolgárok részben emiatt lehettek közömbösek az EP-választások iránt. A sűrű választási időszak viszont kiváló lehetőséget teremtett a Magyar Közösség Pártjának, hogy 2013 őszétől permanens kampánnyal folyamatosan mozgásban tartsa a választóit.

Az elemzésben kérdésesnek nevezték, hogy a 751 tagú Európai Parlamentben milyen együttműködés lesz a két felvidéki magyar képviselő közt, akik az Európai Néppárt frakciójában foglalnak helyet. Csáky Pál nyilvánvalóvá tette: nem Szlovákia nemzeti érdekeit, hanem a felvidéki magyarság érdekeit kívánja képviselni Brüsszelben, így egyebek mellett az állampolgárság és a nyelvhasználat kérdésében kívánja felhívni a figyelmet a szlovákiai visszásságokra.

Nagy József környezetvédelmi szakpolitikus az EP-kampányában is kiemelte, elsősorban a környezetvédelmi kérdéseket akarja képviselni, de hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetének és védelmének kérdésével is foglalkozni kíván, célja az őshonos kisebbségek védelmét szolgáló uniós szabályozás kialakításának előmozdítása – olvasható az elemzésben.