A Navalnij-hatás: hajszálrepedés a Putyin-rezsimen

Megmozdul az orosz politika szigorú mederben tartott álló-vize az elnökválasztás előtt?

Ezt latolgatják Oroszország politikai elemzői az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ihlette, két héttel korábbi országos korrupcióellenes tüntetések után, amely a hivatalos elhallgatás ellenére több mint 80 városra kiterjedt. Navalnijt két hétre lecsukták, de az elmúlt hétvégén ismét tüntetés volt Moszkvában, a rendőrök megint többtucatnyi embert begyűjtöttek.

Abban mindenki egyetért, hogy Navalnijból 2018-ban semmiképp sem lesz elnök. Egyfelől a tavalyi parlamenti választáson sem jelöltethette magát, 2013-ban ugyanis korrupció miatt öt év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A verdiktet persze a legfelsőbb bíróság később megsemmisítette, ám egy új perrel megint kizárhatják a küzdelemből.

Noha a 143 milliós Oroszországban mindössze 60 ezren vonultak utcára, Gleb Panfilovszkij politológus szerint a Navalnij-féle tüntetések mégis megdöntötték a helyzet „statikusságáról, stabilitásáról, befolyásolhatatlanságáról és kiszámíthatóságáról” szóló elméletet. Dacára annak, hogy tavaly a parlamenten kívüli politikai erők egyike sem érte el a szavazatok 3 százalékát, hogy a kormányzó Egységes Oroszország négyötödös többségbe került és hogy Vlagyimir Putyin elnök népszerűségi rátája 80 százalék feletti.

Egy ellenzéki vezető

„A politikai mező megtisztítása oda vezetett, hogy eltűnt az irányítható ellenzék. Egyetlen hang maradt csak, Navalnijé. A hatalom maga hozott létre egy ellenzéki vezetőt és most nem tudja, hogy mihez kezdjen vele” – mondta Andrej Koljagyin politikai elemző. „Országunkban egy politikus volt, most már kettő van, ami némileg kényelmetlen helyzet a hatalom számára” – vélekedett Dmitrij Orsekin politológus. Navalnij, aki a 2013-as moszkvai polgármester-választáson második lett, most országos szintű politikussá nőtte ki magát. A bíróság most 15 napi elzárásra ítélte a tüntetés szervezése miatt. Navalnij relatív sikerét többen azzal magyarázták, hogy nem programot hirdetett, nem bonyolult rendszerkritikával támadott, hanem a közkedveltnek nem nevezhető Dmitrij Medvegyev kormányfő állítólag korrupcióval szerzett vagyonát állította a bírálat kereszttüzébe. Érzékeny pontot érintett ezzel: a független Levada-központ felmérése szerint a nadrágszíj-megszorításra kényszerült oroszok 89 százaléka az állami szervekben megengedhetetlennek tartja a korrupciót, 79 százalékuk szerint a jelenség mégis befészkelte oda magát, és 67 százalékuk szerint Putyin elnök felelős az elit pénzügyi visszaéléseiért.

Internetes mozgósítás

A 40 éves Navalnij a többi politikai erő által alig alkalmazott eszközzel, a közösségi médiával mozgósított és találta meg a középiskolás és egyetemista korú generációkat, azokat az önérvényesítés lehetőségétől elzárt fiatalokat, akik Borisz Makarenko politológus szerint „nem sokra értékelik a hatalomnak az ország fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit”, és akikre „egyre kevésbé hat az állami propaganda”. A lelkesedés nehezen lesz fenntartható, de nem zárható ki, hogy a tiltakozások a választási kampány idején állandósulnak.

A hullámot mások is megpróbálják meglovagolni, a tüntetések nyomán a pártok latolgatni kezdték, hogyan tudnák a maguk szája íze szerint alakítani a Putyin-korszakban felnőtt, változásokra fogékony korosztályt. Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták vezére például az olcsó szórakozási lehetőségek megteremtését sürgeti, a kormánypárt pedig törvényt alkot a hazafias nevelésről.

Propagandadátum

A tüntetések feloszlatásáról, a letartóztatások és a politikai elítéltek ügyéről a kormánybarát média hallgatott, de lassan átszűrődött a közbeszédbe. A Kreml értésre adta, hogy különbséget tesz a nem engedélyezett és a törvényes tüntetések között, és hogy az utóbbiakon elhangzott követelésekre hajlandó odafigyelni. Emellett feltehetően újragondolja választási taktikáját. Korábban kiszivárgott részletek szerint az elnök csapata a voksolást március 18-ra, a Krím elcsatolásának (hivatalosan visszatérésének) napjára kívánja kitűzni, és azt Putyinról szóló bizalmi szavazásként fogja beállítani. A támogatói tábor részvételét „árukapcsolással”, azaz helyi jelentőségű referendumokkal, sportrendezvényekkel és koncertekkel próbálja meg maximálni. Szakértők szerint a fiatalok megdolgozása mellett szóba jöhet még a gyülekezési törvény további szigorítása és még sok minden. Szinte senki sem vitatja, hogy Putyinnak, aki korábban is könnyedén elmozdított lejáratott vagy kompromittálódott vezetőket, a történtek előtt kezére játszhatott volna Medvegyev menesztése. Ezt azonban nyomás alatt megtenni a meghátrálás jele lenne. (MTI)