A kelet-németek 25 év alatt sem érték utol a nyugati tartományokat

Sokkal többet dolgoznak és sokkal kevesebbet keresnek.

Németország keleti tartományaiban negyedszázaddal az újraegyesítés után is többet dolgoznak, de kevesebbet keresnek az emberek mint a nyugati tartományokban – írja a Kölner Stadt-Anzeiger.

A szövetségi és tartományi statisztikai hivatalok adatai szerint keleti német tartományokban (Berlin nélkül) tavaly egy dolgozó átlagosan 1360 órát töltött munkával, míg a nyugati tartományokban 1286 órát. Keleten a bruttó éves átlagkereset

27 784 euró volt tavaly, a nyugati tartományokban 34 176 euró, a szövetségi átlag pedig 33 284 euró. A legkevesebbet Mecklenburg-Vorpom-mern lakosai keresték tavaly, 26 692 eurót, a legtöbbet pedig Hamburg lakosai 39 678 eurót. A kereseti rangsorban második Hessen tartomány volt 36 896 euróval, Baden-Württemberg pedig a harmadik

35 876 euróval és Bajorország a negyedik 35 284 euróval. Még Brandenburg, a 28 118 euróval a keleti tartományok éllovasa is elmaradt 29 422 eurós átlagkeresetével a nyugati tartományok rangsorának végén kullogó Alsó-Szászország mögött.

„A munkaerő-piaci szakadék még negyed évszázaddal az újraegyesítés után is makacsul tartja magát, szó sincs az életminőség kelet-nyugati kiegyenlítődéséről” – mutatott rá Sabine Zimmermann.

Az átlagkeresetek közötti eltérés jórészt az egyes tartományok gazdasági szerkezetének sajátosságaival magyarázható. A frankfurti tőzsde DAX indexében szereplő harminc legnagyobb német vállalat egyikének sincs keleti tartományban székhelye. Az új gazdasági tevékenységek képviselői, az innovatív kis- és középvállalatok is jellemzően a nyugati tartományokban hozzák létre székhelyüket. A júliusban kiadott innovációs térkép szerint Németország déli tartományai vezetnek a kutatás-fejlesztés terén. (MTI)