A humor nagyágyúja

Az első nevetséges dolog az volt, hogy a tárca levette honlapjáról az alkalmazottak listáját, nehogy az újságírók tovább kutassanak, hány rokona és ismerőse dolgozik még Jahnáteknek a minisztériumban. A másik komikus dolog Jahnátek reakciója volt, aki azt mondta, túl becsületesen végzi a munkáját, ezért támadják, és a lista nyilvánosságra hozása mögött egy meg nem nevezett kereskedelmi társaság áll. Teljesítményét Martin Šútovec, alias Shooty karikírozta a legtalálóbban, amikor lerajzolta a verejtékező, ordító minisztert: Le akarnak járatni az üzletláncok. Elárasztották az embereimmel a minisztériumot!!! Jahnátek mindig is jobb humorista volt, mint miniszter. Egyik, örökké emlékezetes száma marad, amikor a Trend újságírójának kifejtette, az állami cégeknek külön alapot kellene létrehozniuk a „nem hagyományos üzletkötésekre”, hiszen ha a magáncégek csúszópénzeket adnak, akkor ezt kellene tenniük az állami cégeknek is. Azzal is jól elszórakoztatta a nyilvánosságot, hogy már miniszterként váratlanul villamos energetikai professzori címet szerzett makromolekuláris kémiából. Merthogy eddig ez utóbbival foglalkozott, előbbivel egyáltalán nem. Csakhogy nem minden nevetséges, amit a miniszter tesz vagy mond. Tárcája három hete nem hajlandó válaszolni arra, mikor és hol hirdette meg azokat a nyilvános pályázatokat a minisztériumi vezetői posztokra, amelyeken aztán tarolt a rokonság. Arra sincs válasz, hogy egyáltalán voltak-e más jelentkezők. Mint tudjuk, az állami szerveknek és köztisztviselőknek nyilvánosan és a köz érdekében kell eljárniuk, és ezt minden konkrét esetben igazolni is kötelesek. Jahnátek ezt nem tudja, nem akarja és nem is tudná bizonyítani. Már pusztán az is diszkvalifikálja őt, hogy minisztériuma megpróbál valamit eltitkolni. De ez nem elég. Amikor Miroslav Beblavý, a parlament összeférhetetlenségi bizottságának elnöke felszólította, hogy a bizottság előtt adjon magyarázatot „foglalkoztatáspolitikájára”, kijelentette: „Nincs miért magyarázkodnom. Beblavý magyarázza ezt meg magának.” Ha egy normálisan működő országban ragadtatná magát ilyesmire egy miniszter, azonnal le kellene mondania. Ha a kormány valamelyik tagja egy jogállamban nem hajlandó teljesíteni alapvető kötelességét – igazolni, hogy a köz érdekében és a törvények szerint járt el – akkor nem lehet tovább miniszter. Függetlenül attól, hogy mennyire jó humorista. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora