Ivo Toman cseh motivátor írja, hogy vannak dolgok, amiket meg tudunk oldani, és vannak, amiket nem. Ez természetes. A tragédia akkor következik be, amikor az ember nem tesz különbséget a között, amit képes befolyásolni, és amit nem.
A befolyás az hatalom
Pedig amit nem tudunk befolyásolni, azt nem is tudjuk megoldani. Az emberek 95 százaléka mégis azt oldja, amit nem tud befolyásolni. Amit viszont tudna, azzal nem foglalkozik.
Többé-kevésbé egyetértek ezzel. Viszont szerintem az a lényeg, hogy felismerjük-e, mit tudunk befolyásolni. Például sok ember nem ismeri fel, hogy maga is képes befolyásolni a saját egészségi állapotát. Ha beteg, az orvostól várja a gyógyulást, maga semmit sem tesz érte, azon kívül, hogy bekapja a tablettákat.
Persze vannak rajtunk kívül álló dolgok, amiket nehéznek tűnik befolyásolni. Egy 2010-es nemzetközi kutatás során a szlovákiai magyar gazdasági és kulturális elit (vállalkozók, csúcsmenedzserek, kulturális és szakintézmények vezetői stb.) volt a célcsoport. Felsoroltunk nekik 11 személyt/csoportosulást, és megkérdeztük, hogy szerintük kinek van a legnagyobb befolyása az országos ügyekre.
A megkérdezettek elsősorban a gazdasági (79%) és politikai elitet (78%) tartották a hatalom hordozóinak. A kulturális elitnek jóval kisebb befolyást tulajdonítottak (44%). A legbefolyásosabb személyek a miniszterek (73%), majd a pénzügyi (68%), a gazdasági szféra (64%) csúcsképviselői és a parlamenti képviselők (62%) következnek. A kulturális elit képviselői – például az ország legismertebb televíziós kommentátora (47%), a legnagyobb egyetem rektora (43%) – sokkal kisebb befolyással bírnak. A válaszadók a saját elitstátuszukból eredő befolyásukat is alacsonyan értékelték (20%). Ennél kisebb befolyást csak az átlagpolgárnak (13%) tulajdonítottak.
Vagyis úgy érezték, nemigen van hatalmuk. Még a magyar gazdasági elitből származó megkérdezettekre is jellemző volt ez. A gazdasági elitet az ország legbefolyásosabb csoportosulásának tartották, saját személyüknek, mint e csoport tagjának viszont jóval kisebb befolyást tulajdonítottak.
Ugyanígy a magyar kulturális elit képviselői. A gazdasági és a politikai elithez képest eleve kisebb hatalmat tulajdonítottak a saját rétegüknek – ez nagyjából a kommentátor és a rektor hatalma között mozgott, s az sem véletlen, hogy a média emberét befolyásosabbnak látták, mint a tudomány emberét –, de önmaguknak, mint a csoport tagjának, ennél is sokkal kisebb befolyást ítéltek. Ez persze nem meglepő, hiszen egy vállalkozó vagy pedagógus önmaga nem tud törvényt hozni. Hacsak nem válik miniszterré.
Vagy nincs egy saját minisztere. Feltéve, hogy felismeri, erre lehet befolyása.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.