Harminc éve, 1975. április 30-án ért véget Saigon bevételével a vietnami háború.
30 éve ért véget a vietnami háború
1954 júliusában Genfben Franciaország aláírta az Indokína-szerződést, amellyel elismerte Vietnam függetlenségét. A 17. északi szélességi foknál demarkációs vonalat hoztak létre, az országot ideiglenesen kettéosztották a kommunista vezetésű északra és a Bao Dai által kormányzott délre. A szerződés alapján 1956-ig választásokat kellett volna tartani és egyesíteni az országot. Ezt a délen mind nagyobb befolyást szerző Egyesült Államok megakadályozta, Dél-Vietnamban kikiáltották a köztársa-ságott. 1960-ban megalakult a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front (DNFF), s 1961 közepén megkezdte a partizánharcot.
Az amerikaiak 1961–62-ben vitték első nagyobb harci egységüket Vietnamba. Az 1964. augusztus 2-i, tonkini incidens (három észak-vietnami őrnaszád állítólag megtámadott egy amerikai rombolót) után az Egyesült Államok légitámadásokat indított Észak-Vietnam ellen, augusztus 7-én a Kongresszus szabad kezet adott Lyndon B. Johnson elnöknek a haderő bevetésére. Az amerikai katonák létszáma 1964–68 között 25 ezerről 525 ezerre nőtt (a háború idején összesen több mint két és félmillió katona szolgált itt), de sem napalmmal, sem a legkorszerűbb fegyverekkel nem tudták megtörni a vietnamiak ellenállását. Hatalmas nemzetközi felháborodást keltett az 1968 márciusában My Laiban rendezett vérfürdő, s a veszteségek miatt erősödtek az amerikai háborúellenes tüntetések. Az 1969-ben hivatalba lépő Richard Nixon az amerikai jelenlét csökkentésére törekedett, közben a háború átterjedt Laoszra és Kambodzsára. Az Egyesült Államok helyi csapatokkal akarta kiváltani sajátjait. Az északiak újabb sikereire légitámadásokkal, a kikötők elaknásításával válaszolt. A légi- és szárazföldi veszteségek, melyek a háború hevességéhez képest élőerőben csekélyek, az amerikai közvélemény tűrőképességéhez képest azonban nagyok voltak, továbbá a hazai és a nemzetközi tiltakozás végül a háború befejezésére kényszerítette az USA-t. 1973. január 27-én Párizsban a két fél békeegyezményt kötött, amely a külföldi csapatok kivonását, a harcok befejezését és a tárgyalásos rendezést írta elő. Az amerikai csapatok március 29-én elhagyták Vietnamot. Délen Thieu elnök egyre keményebb módszerekkel kormányzott, uralma ellen 1974 végére tömegtüntetések törtek ki. Észak decemberben offenzívát indított, és néhány hónap alatt az egész országot elfoglalta. Thieu elnök Tajvanra menekült, a vietnami háború 1975. április 30-án Saigon kapitulációjával ért véget. 1976 júliusában a két országrész Vietnami Szocialista Köztársaság néven egyesült. A háború szomorú mérlege: az Egyesült Államok tíz év alatt 58 ezer katonát vesztett, a költségek 135 milliárd dollárt tettek ki, a vietnami katonai és polgári áldozatok száma több millióra rúgott, a kommunista uralom elől legalább félmillió vietnami menekült el. Az Egyesült Államok történelmének első veresége volt ez, traumáját máig sem tudta igazán feldolgozni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.