2013 – az év, amikor a világ rádöbbent, hogy megfigyelik

MTI-HÁTTÉR

A 2013-as év egyik legfontosabb történése egy amerikai informatikus, Edward Snowden nevéhez kötődik: nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai titkosszolgálatok szinte az egész világot megfigyelik. Ez tápot adott a félelmeknek, hogy olyan „Nagy Testvér” van kialakulóban, amely előtt semmi, a magánélet sem marad titokban. A brit The Guardian június elején számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. Majd azt is megírta, hogy az NSA egy PRISM kódnevű programmal a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli, s így magánszemélyek e-mail-üzenetei kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben. A program méretét jól mutatja a The Washington Post értesülése: az NSA naponta 5 milliárd adatot gyűjt be a világon csak a mobiltelefon-tulajdonosok tartózkodási helyéről.

A leleplezést komoly felháborodás fogadta, főleg Európában. Amerika azzal védekezik, hogy a megfigyelésekre szükség van, az NSA igazgatója, Keith Alexander tábornok azt állította, világszerte félszáz terrortámadást sikerült megakadályozni a megfigyelésnek köszönhetően. Egyben cáfolták, hogy tömegesen lehallgatták a telefonbeszélgetéseket, elolvasták az e-maileket: az átlagembereknek, akiknek nincs közük a terroristákhoz, nincs mitől tartaniuk.

A botrány megrontotta az USA kapcsolatait partnereivel, főként, hogy kiderült, legfontosabb szövetségesei után is kémkedett. A Guardian októberben azt írta, hogy 35 vezető külföldi politikus telefonhívásait hallgatták le, köztük Angela Merkel német kancellárét. Ezt csak nyáron hagyták abba, állítólag azután, hogy a Fehér Ház is megtudta e gyakorlat létezését. Világszerte felháborodva reagált a média, az érintett politikusok nagy része viszont igyekezett csillapítani a feszültséget: nyilván azért, mert jól tudták, saját titkosszolgálataik ugyanazt teszik külföldön, amit az amerikaiak. A The Guardian novemberben megírta: a német, a francia, a spanyol és a svéd hírszerző szolgálatok is kifejlesztettek és használnak olyan technológiát, amely alkalmas a tömeges megfigyelésére. Mike McConnell, az NSA egykori igazgatója pedig közölte: minden állam ezt csinálja, s a legfőbb célpont épp az Egyesült Államok elnöke.

A The Guardian már a kezdet kezdetén megnevezte a kiszivárogtatót, a 29 éves Edward Snowdent, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az NSA volt informatikusát. Ő lelkiismereti okokkal magyarázta lépését, azzal, hogy véget kell vetni a tömeges megfigyeléseknek. Snowden kollégái jelszavával jutott hozzá az általa letöltött adatok egy részéhez. Alexander tábornok a belső nyomozás alapján azt közölte, úgy ötven- és kétszázezer között lehet a Snowden által újságíróknak átadott dokumentumok száma.

Az amerikai informatikus még az első hírek megjelenése előtt Hongkongba repült, majd néhány héttel később Moszkvába, de több mint egy hónapig nem tudta elhagyni a seremetyevói repülőtér tranzitváróját. Végül augusztus elején egy évre szóló ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban. Ez a lépés viszont annyira megrontotta a viszonyt Washington és Moszkva között, hogy Obama elnök lemondta moszkvai látogatását.

Snowden az év végén adott interjújában úgy vélte: teljesítette küldetését. „Győztem” – mondta az interjúban.