Utcára vonulnak az egyetemisták, tiltakoznak a felsőoktatási törvény módosítása ellen

„32 év után ismét a szabad egyetemekért harcolunk” – áll a lapunkhoz eljuttatott közleményben. A nyilvános tüntetésre jövő héten kedden (november 16-án) délután 1 órakor kerül sor a fővárosban. A Comenius egyetem mellett a Szlovák Műszaki Egyetem (STU), a Felsőoktatási Tanács (ŠRV), valamint a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetsége (ŠRVŠ) is csatlakozik az akcióhoz.

„Az akadémiai világ csalódott az oktatási minisztérium megközelítésében, amely figyelmen kívül hagyta a munkacsoport javaslatait, és megpróbálja kikényszeríteni az egyetemek közvetlen politikai jelöltek általi irányítását. A tiltakozásra azt követően kerül sor, hogy a Klub 500 szervezet egyetértett az akadémiai környezet fenntartásaival, és a törvény visszavonására szólított fel, valamint a parlament iskolaügyi bizottságának ülése után, ahol Richard Vašečka bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy konszenzusra van szükség” – indokolják döntésüket. Hangsúlyozták, a felsőoktatási törvény módosítása körüli események odáig fajultak, hogy az egyetemek a felsőoktatási szervezetekkel együtt tüntetést szerveznek.

1989-ben általános iskolásként éreztem a novemberi terek forradalmi hangulatát. Sajnos 32 évvel a bársonyos forradalom után ismét az utcára kell mennünk, hogy kiálljunk az egyetemek szabadságáért. De nem tehetünk másként. Minden generációnál eljön a pillanat, amikor már nem maradhat csendben, és szembe kell szállnia a hatalom arroganciájával. Ez az idő most jött el

– mondta a Marek Števček, az egyetem rektora.

A szervezők kiemelték, a járvány kitörése óta a felelősségteljes járványkezelést támogatják, s ennek megfelelően a tüntetés is a járványügyi előírások szigorú betartásával valósul meg – oda figyelnek a biztonságos távolságtartásra, valamint kötelező az FFP2-típusú szájmaszk viselete. A tiltakozást támogatja a Nagyszombati Egyetem mellett működő diákszervezet, valamint a pozsonyi Közgazdasági Egyetem. A műszaki egyetem petíciót indított az akadémiai önkormányzatiság megőrzésére, amelyet két nap alatt 1600-an írtak alá.

A felsőoktatási szervezetek többek között azt kifogásolják, hogy a szaktárca az oktatás színvonalának emelésével érvel, de a tavalyi év során 18 millió euróval alacsonyabb összeg jutott a felsőoktatásra, a költségvetési javaslat alapján pedig a jövő évben 28 millió euróval kevesebb pénzzel kell gazdálkodniuk az intézményeknek. Az egyetemek attól tartanak, a tervezet jelentős beleszólást adna az igazgatótanácsnak az egyes intézmények belső ügyeibe, ezt pedig az egyetemi autonómia és önkormányzatiság korlátozásának tartják. A módosítás szerint megváltozna az igazgatótanácsok összetétele – a legalább 8 személyből álló testület felét a minisztérium által javasolt személyek alkotnák, a további 4 tagot pedig az akadémiai szenátus adná. Az igazgatótanács jogköreit kiszélesítenék, a szenátus helyett a tanács határozna a költségvetésről és egyéb vagyonkezelési kérdésekről. A rektor választásába szintén beleszólást kapna az igazgatótanács, tehát a minisztérium által javasolt személyek. A Szlovák Rektori Konferencia képviselői figyelmeztetnek, az egyetemekre beszivárog a politika, s ezáltal „politizálva” lesznek a felsőoktatási intézmények.

A tárca javaslata már az év elején hatalmas felháborodást váltott ki a rektorok körében, illetve az akadémiai közegekben. Gröhling akkor úgy döntött, elhalasztja a tervezet benyújtását, és előbb a szakemberek véleményét hallgatja meg. A több hónapos tárgyalás azonban úgy tűnik, nem hozta meg a gyümölcsét – a miniszter állítja, a munkacsoport javaslatait megfontolták, a reform célja a magas színvonalú felsőoktatás biztosítása.