Tiltakoznak a felsőoktatási törvény módosítása ellen, akár tüntetésekre is számíthatunk

Branislav Gröhling (SaS) a múlt héten tárcaközi egyeztetésre küldte a felsőoktatási törvény módosítási javaslatát. „A reform minőségi, attraktív és nyitott főiskolákat hoz” – jelentette ki a tervezet benyújtása kapcsán, majd hozzátette: a diákok 16%-a Szlovákia helyett inkább külföldön folytatja a tanulmányait. Hangsúlyozta, a hazai egyetemek alig szerepelnek a nemzetközileg elismert ranglétrákon, s az elért helyezések is egyre alacsonyabbak, ami a felsőoktatás színvonaláról árulkodik. 

A felsőoktatási szervezetek képviselői szintén úgy gondolják, elengedhetetlen a reform, a minisztérium által kidolgozott anyagot azonban határozottan elutasítják. A szakma képviselői már az év elején is hangot adtak elégedetlenségüknek, érvelésük szerint a tervezet jelentős beleszólást adna az oktatási kormányzatnak az egyes egyetemek belső ügyeibe. Ezt pedig az egyetemi autonómia és önkormányzatiság korlátozásának tartják. 

További tárgyalások

A javaslat első verzióját ekkor félretette a minisztérium, és tárgyalásra hívta az érintett feleket. Gröhling állítás szerint a munkacsoport megalakulását követően hónapokig zajlottak az egyeztetések. A tervezet jelenlegi változatától azonban elhatárolódtak a csoport tagjai, mondván: nem tartalmazza az általuk felhozott pontokat, épp ellenkezőleg, olyan elveken alapul, amelyekkel nem értenek egyet, és nem felel meg az általuk kidolgozott állásfoglalásnak. Martin Putala, a Felsőoktatási Tanács elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón felszólította Eduard Heger (OĽaNO) kormányfőt, hogy segítsen megoldást találni a kialakult helyzetre. A miniszterelnök hivatala a TASR hírügynökségnek megerősítette, november 3-án Kassán tárgyal az akadémiai közeg képviselőivel. Heger emlékeztetett, a felsőoktatási rendszernek jelentős változáson kell keresztülmennie, Szlovákia ezt a kötelezettséget a helyreállítási tervben is vállalta, s ha nem teljesíti a vállalásait, több millió euró uniós pénztől eshet el.

Richard Vašečka (OĽaNO), a parlament iskolaügyi bizottságának elnöke „konfliktus helyett megbeszélést” szeretne, ezért jövő hétre rendkívüli ülést helyezett kilátásba. Hangsúlyozta, végső soron a képviselők döntenek a törvényjavaslat sorsáról, ezért a legjobb megoldás az, ha szöveg előkészítői és felsőoktatás képviselői a nyilvánosság előtt vitatják meg az ügyet. Az oktatási tárca kijelentette, nem tartja indokoltnak az anyag visszavonását, a munkacsoport teret nyitott a szakmai eszmecserének, mely alapján új pontok is bekerültek a törvényjavaslatba.

Rudolf Kropil, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke másként látja a dolgot, bírálta, hogy a javaslat beavatkozik a főiskolák autonómiájába és önkormányzatiságába. Az egyik leginkább hangoztatott kifogás, hogy a módosítás jelentősen korlátozná az egyetemek önigazgatását és az intézmények belső ügyeivel kapcsolatban közvetve ugyan, de több befolyást adna a minisztériumnak. Ezt a felsőoktatási szervezetek az egyetemek és főiskolák politikai irányítás alá vonásának értelmezik. Az intézkedéscsomag keretén belül átalakítanák az egyetemek önkormányzati szerveit – az akadémiai szenátusok kevesebb jogkörrel rendelkeznének, és több kompetenciát kapnának az egyetemek igazgatótanácsai, melyek összetétele szintén megváltozna. 

Reform pénz nélkül?

A Felsőoktatási Tanács felszólította az oktatási minisztert és államtitkárt, távozzanak a szaktárca éléről. Ha nem teljesítik a követelményeiket, készen állnak tüntetést szervezni és az utcára vonulni. Kropil rámutatott, a szaktárca az oktatás színvonalának emelésével érvel, de a tavalyi év során 18 millió euróval kevesebb jutott a felsőoktatásra, a költségvetési javaslat alapján a jövő évben 28 millió euróval kevesebb pénzzel kell gazdálkodniuk az intézményeknek. „Az ilyen hozzáállást nem tartjuk őszinte igyekezetnek a felsőoktatás javítása iránt” – mondta a konferencia elnöke.

A főiskolák politizálásával nem akadályozzuk meg a diákok elvándorlását – melyik fiatal választana szívesen olyan főiskolát, amelyet minden 5 évben más politikai párt irányít? A kollégiumokat, étkezdéket, tanulószobákat, könyvtárakat, laboratóriumokat, motivált oktatókat és egyéb olyan dolgokat kellene megoldani, amelyekkel a hallgatók mindennap találkoznak

 – mondta Filip Šuran, a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetségének (ŠRVŠ) elnöke. Marek Števček, a pozsonyi Comenius Egyetem rektora szerint az igazgatótanács befolyásának megerősítése és az akadémiai szenátus blokkolása negatív következményekkel jár.