Elektronikus jelentkezés, diplomamunka helyett gyakornokság és változó képzési idő – itt a felsőoktatási reform

A felsőoktatási törvényjavaslatot –  amely több lényegi pontban változtatna az egyetemi képzésen – júniusban terjeszthetik tárcaközi egyeztetésre, tájékoztatott Róbert Zsembera, az oktatási minisztérium felsőoktatásáért felelős államtitkára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ősszel a parlament elé kerülhet, és még idén el is fogadhatja a törvényhozás.

Jelenleg a tárca nyilvános véleményezésre bocsátotta a törvénytervet, így bárki hozzászólhat április végéig. Nézzük viszont, mi változhat.

Egységes elektronikus jelentkezési rendszer

Már-már banális változtatásnak hangzik, de szükségszerű, hiszen az egyes egyetemek nem egységesek a felvételi eljárásokban. Magyarán: nehéz kiigazodniuk a jelentkezőknek, és ezen próbálna változtatni a minisztérium javaslata.

Papíralapú jelentkezési lap helyett tehát egy központi elektronikus rendszer kidolgozását tűzik ki célul.

Pár kattintás a bonyolult ügyintézés helyett.

Diplomamunka helyett szakmai gyakorlat?

Ez is egy lehetőség, amit a módosítás lehetővé tenne. Konkrétan:

Az adott tanulmányi program végén alternatíva lehet a záródolgozat helyett egy meghatározott szakmai gyakorlat.

Ez a gyakornokság ugyanannyi kreditet érne, mint a diplomamunka. A hallgató egy portfóliót állítana össze az elvégzett munkáról, és ezt „védené” meg a szakdolgozat helyett.

Ha viszont minden összejön, akkor általában véve is nagyobb flexibilitást biztosítana a törvény a diplomamunkákkal kapcsolatban. Vagyis szaktól függően egyéb alternatívák is bevezetésre kerülhetnek helyette, például egy modell létrehozása, egy konkrét jogi eset elemzése vagy egy beteg esettanulmánya.

A minisztérium indoklása szerint minderre azért van szükség, mert a hagyományos diplomamunka elkészítése egyes tanulók számára teljesen irreleváns, és a szakmai tapasztalat többet ér. Hozzáteszik:

A mesterséges intelligencia térnyerése, amely segíthet koherens szövegek megírásában, szintén ezt az állítást támasztja alá.

A képzési idő formálisan változik, de a tandíj marad

Az állam jelenleg az ún. nevezett standard képzési idő alatt téríti meg a diákok tandíját. Ez azt jelenti, hogy ha egy osztott szak esetében az alapképzés három évben meghatározott, akkor három év alatt lehet teljesíteni „ingyen”. Amennyiben a diák ezt valamilyen oknál fogva túllépi, a következő évben már tandíjat köteles fizetni.

Most ez annyiban változhat, hogy akadémiai évek helyett a szerzett kreditek mennyisége határozná meg a standard képzési időt.

Ez azt jelenti, hogy az alapképzés államilag támogatott időszaka nem feltétlenül három év lenne, hanem pl. 180 kredit megszerzéséhez szükséges idő. A gond csak az, hogy ez nem lesz hatással a tandíjra:

A standard tanulmányi idő túllépéséért fizetendő tandíj meghatározásában ugyanis továbbra is az éveket veszik majd alapul, nem a krediteket.

Rövidített tanfolyamok

A szlovákiai felsőoktatás ma a hosszabb tanulmányi programokon alapul, ezen is megpróbálnak változtatni. Az egyik fontos lépés ennek érdekében az ún. short-cycles bevezetése. 

Ezek rövid távú, 1-2 évig tartó, meghatározott kreditértékkel rendelkező tanulmányi programok lennének. Tehát gyors tempóban szerezhetne valaki egy új végzettséget, reagálva például a piaci változásokra.

Azt már most leszögezte Drucker, hogy ezek a tanulmányi programok jellemzően a gyakorlatra helyeznék a hangsúlyt. Ez lenne a cél a már létező, de a minisztérium szerint pontosítást igénylő szakmaorientált alapképzés (profesijne orientovaný bakalársky študijný program) esetében is.

A miniszter ugyanis azon a véleményen van, hogy az alapképzés után túl sokan folytatják mesterképzésen tanulmányaikat, míg ez más, pl. nyugati országokban nem feltétlenül jellemző. Az akadémiai, elméleti fejlesztés helyett több tanulmányi programnak kéne egy konkrét szakmára felkészíteni az adott diákot, amelyet tökéletesen el tud végezni egy alapdiplomával is.

Minimális kreditszám mindenkinek

Az új törvény meghatároz majd egy minimális kreditmennyiséget a diákoknak, amelyet kötelezően teljesíteniük kell az adott szemeszterben. Ez egységes lesz minden egyetem és tanulmányi program esetében, nem lesz különbség például az orvostanhallgatók vagy leendő mérnökök minimálisan megszerzendő értékében.

A minisztérium ezt azért látja szükségesnek, hogy ne lehessen visszaélni a hallgatói jogviszonnyal. Azaz, ha valaki nem teljesíti a minimumot sem, akkor hamarabb elveszti a diákstátuszát is.