Az alkudozás 6 aranyszabálya: így vásárolhat a legjobb áron

Bár sokak szerint csak az olyan népszerű nyaralóhelyeken kell alkudozni, mint Egyiptom, Tunézia vagy Törökország, ám ez koránt sincs így. Szinte mindenhol jól jön, ha ismerjük az alkudozás  aranyszabályait, hiszen mindenhol van piac, mindenhol el alkarnak adni valamit a turistáknak – s ha jó a kínált portréka, miért ne vennénk meg, a lehető legjobb áron? Ha az alábbi 6 aranyszabályt alkalmazza, akkor hamarosan ön is egy rutinos, kemény alkudozó lesz, az üzletesek „réme”, akire nem lehet bármit rásózni.

1. Legyünk képben az árakkal. Mielőtt egy alkudozós vásárlásra indulunk, előtte érdemes felmérni, hogy az adott helyen mi mennyibe kerül. Erre ideális egy fix áras bolt, ahol mindennek előre meghatározott ára van – biztosak lehetünk benne, hogy az ott kínált árukkal a piacon is találkozni fogunk.

2. Sose felezzük az első árat! A legnagyobb tévhit, hogy a kiinduló ár mindig annak a fele, amit az árus elsőre mond. Sose felezzük azt, hiszen némely nagyon pofátlan árat is képes elsőre bemondani, és a 5 euró értékű színes tálat elsőre 30 euróért kínálja. Így, ha felezzük az árat, akkor a végén 17–20 euró körüli összegben állapodhatunk meg. Nem egy jó vásár… A lényeg, mindig annak az összegnek a felét, kétharmadát mondjuk, amennyi hajlandók vagyunk adni a kiszemelt áruért. A fenti esetben a 30 eurós (vagy ennek megfelelő helyi pénzes) árra mondjuk, hogy három euró. Igaz, készüljünk fel a – megjátszott – dührohamra, akár el is hajthatnak a boltból. De ha ügyesek vagyunk, akkor négy, öt euróért megkapjuk.

3. Legyünk kitartóak! Az árusok mindent bevetnek, hogy elhitessék, hogy a kiszemelt sál, tál, ajándéktárgy megér annyit, amiért kínálja. Ám ha már tudjuk, mennyi annak az értéke, illetve, hogy mennyit adnánk érte, akkor legyünk kitartóak! Nem kell bedőlni a mesének, hogy ez mennyire eredeti, kézműves, meg miegyéb, hiszen pontosan ugyanaz, mint a szomszéd boltban. Kitartóan érveljünk, és érzékeltessük, hogy ha nem adja annyiért, amit adnánk érte, akkor továbbállunk. Ha már közelednek az árak, akkor érdemes bevetni azt a trükköt, hogy kimondjuk a végső árat, amit adunk érte, majd feltesszük a kérdést: igen vagy nem? Szinte biztos, hogy igen lesz.

4. Távozzunk vásárlás nélkül! Egy hatékony trükk, hogy ha már úgy tűnik, nem tudunk megállapodni, de közel van a kért és a kínált ár, akkor egyszerűen távozzunk a boltból. Hallani fogjuk, hogy az árus kiabál utánunk – vagy kicsit enged még az árból, vagy megadja azt az árat, amit mi legutoljára kínáltunk. Ilyen esetben érdemes visszafordulni, és elvinni az árut.

5. Vegyünk több darabot! Mindegyik árus szereti, ha több darabot veszünk – ilyenkor nagyobb kedvezményt tudunk kiharcolni – a végén pedig még egyet kérhetünk ajándékba is.

6. Élvezzük a műsort! Az alkudozás nem más, mint egy szórakoztató műsor, éppen ezért azt úgy is fogjuk fel – természetesen adjuk meg a tiszteletet az árusnak. Hiába próbál meg az mindent bevetni, hogy érzelmileg hasson ránk, érdemes határozottnak, és kitartónak lenni. Hiszen úgysem adja el az árut, ha az neki nem éri meg. Biztos előkerül a családi fotó (el kell őket tartania), lehet, maffiának is nevez majd bennünket, a szabotázs és egyéb kifejezéssekkel színesíti a „tárgyalást”, de tudjuk, hogy ez hozzátartozik az alkudozáshoz. Éppen ezért ne hagyjuk magunkat, és érzelmek helyett élvezzük a műsort!