A mentősök átvették a sérültet, szakszerűen ellátták, majd kórházba vitték. Forrás: OMSZ
Egy készülő nemzetközi projekt végre lehetővé tenné, hogy sürgős esetben a legközelebbi mentőegységet riasszák – függetlenül az államhatártól. Az Ister-Granum Eurorégió párkányi szakmai napján több olyan megoldásról tárgyaltak, amelyek megkönnyítenék a határ mentén élők mindennapjait. Ilyen az integrált mentőszolgálatok működtetése és az egészségügyi szakellátás egységesítése.
Annak ellenére, hogy Szlovákia és Ausztria közt már létezik egyezmény a határ menti mentőszolgáltatásról, amely súlyos esetben illetve tömegbalesetesetén lehetővé teszi a rohamkocsik bevetését a másik ország területén, Párkány és Esztergom esetében illetve az Ister-Granum Eurorégió területén ez még nem működik.
Ugyanakkor épp Párkányban ezt diktálná a logika, mert a Vaszary Kolos Kórház a szomszédban van, a Mária Valéria hídon keresztül percek alatt az intézménybe lehetne szállítani rászorulót. Csakhogy, mint azt Ocskay Gyula, a CESCI (Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata) főtitkára elmagyarázta:
a mentőautók jelenleg csak betegszállítási céllal léphetik át a határt, a megkülönböztető jelzést nem használhatják, és nem vehetnek részt mentési feladatokban a túloldalon.
Ennek az az oka, hogy az egyes országokban a mentőautó felszereltségére, legénységére, kompetenciájukra, az adott esetekre más protokollok és szabályok érvényesek.
Ráadásul, ha egy mentőkocsi engedély nélkül lépi át a határt, az akár drogcsempészetnek is minősülhet, mert az ilyen speciális kocsiban mindig vannak olyan anyagok, szerek, melyek kábítószernek számíthatnak.
Külön protokoll a határ mentén
Ocskay Gyula a határon működő mentőszolgáltatás egységesítésére úgy reagált, hogy ez egy másik projekt tárgya, ebben komoly előrehaladást értek már el, Magyarország és Szlovákia pedig szerződést ír alá a határ menti, integrált mentőszolgáltatás létesítéséről. Pozitív és működő példa erre a cseh-osztrák határon működő rendszer.
Tehát a jövőben a határ mentén, saját, külön rájuk érvényes protokoll szerint egy szlovák mentőkocsi menthet majd magyarországi oldalon a szlovák jogszabályok szerint és egy magyar mentőkocsi simán menthet majd indokolt esetben szlovákiai oldalon a magyar szabályok szerint.
Erre számos működő nyugat-európai gyakorlati példa is létezik. Azaz a beteget államhatártól függetlenül valóban a legközelebbi kórházba szállítják.
„Ezt például osztrák-cseh viszonylatban úgy oldják meg, hogy közös diszpécserrendszerük van, online összeköttetésben. A térképre nézve azonnal tudják, kiket kell riasztani, kik vannak a legközelebb az esethez és rögtön indíthatóak. Mi ebben és minden más esetben is úgy tudunk segíteni eurorégiók szintjén, hogy a határ menti, napi gyakorlati tapasztalatokat gyűjtjük össze, és ezek egy közös adatbázisba kerülnek.“
Közbevetésünkre, hogy igen, életveszély esetén elvisznek az esztergomi kórházba, de mi van, ha a biztosítási kártyám nem megfelelő, stb. Ocskay úgy reagált, egy 2011-es uniós irányelv rendelkezik arról, hogy sürgősségi esetben ellátnak a biztosított jogviszonyának tekintetbe vétele nélkül is. Azaz:
külön kell kezelni a sürgősségi eseteket és a tervezett beavatkozásokat.
Ez utóbbiak esetében ez már eleve biztosítási kérdés.
Integrált egészségügyi ellátás határok nélkül?
A kórházi, szakorvosi ellátási lehetőségeket és adottságokat az egész szlovák-magyar határ mentén felmérik, és azt is figyelembe veszik, hogy hol terveznek fejlesztéseket.
„Észak-Komáromban például komolyan fejlesztették a kórházat, ott van MR-berendezés. A biztosító viszont a gépen naponta tíz vizsgálatot engedélyez, azaz maximum ennyit térít meg. Ráadásul a személyzet ezzel kb. már délre végez.
Dél-Komáromban viszont nincs MRI, Magyarországon a legközelebb ilyen gép Tatabányán található. Oda pedig a dél-komáromi beteg több hónap várakozás után kerül csak be. Mi azt fogjuk feltárni, hogy miként lehetne ezt racionalizálni.
Van a túloldalon egy berendezés, ami nagyon drága, a fenntartó személyzet is, mert nagyon specializált, és még sincs eléggé hatékonyan kihasználva” – mondta Ocskay.
Esztergom-Párkány esetében fordított a helyzet, mert itt a magyar oldalon van a kórház.
„Épp ezért az első lépés, hogy feltérképezzük Kassától Pozsonyig, hogy a magyar és szlovák oldalon milyen szakellátó központok működnek, milyen kapacitással, mekkora kihasználtsággal, műszerparkkal, szakembergárdával stb., és ahhoz képest egy-egy kórház, speciális központ az államhatár figyelembe vétele nélkül hány embert tudna gyorsabban, hatékonyabban ellátni.”
Végeredményben tehát kialakulna egy mátrix, egy rendszer, melyben működne a komplementaritás.
A betegek mobilitásával komolyabb összegeket takarítanánk meg. Mert akkor egy adott régióban a határ mentén nem kell két helyre MRI vagy bármi más, nem kell két helyen szakembergárda, elég lenne egy központban, amely központ a túloldaliakat is ellátná
– tette hozzá a CESCI főtitkára.
Kifejtette, hogy a belga-francia határon létezik ilyen integrált szakellátás. Ott például hét ellátókörzettel lefedik az egész határt és az összes egészségügyi intézmény, ami a területen működik, az elérhető a francia és a belga betegek számára is. Az egyik oldalra járnak például nőgyógyászatra-szülészetre, a másik oldalra járnak vesedialízisre. S mindezt az egészségbiztosítási pénztárak kiegyenlítik egymásnak.
Ha ez ott működik, miért ne működhetne ez nálunk is? Ismerve a hazai, szlovákiai egészségügy helyzetét, olvasva a magyarországi egészségügyi ellátórendszer siralmas állapotáról, ehhez annyit tehetünk hozzá:
csak szurkolni tudunk, hogy ez a projekt sikeres legyen.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.