Gazdaság, amitől bűzlik az egész falu? Az állattartóknak is vannak kötelezettségeik!

Az állattartás természetesen néha kellemetlenségekkel is jár. Ha a szomszéd nem elnéző, és az állattartó nem szab határt a hobbijának, akkor viták alakulhatnak ki. Leggyakoribbak a zaj, a bűz vagy a nem kívánt állatlátogatások okoznak problémát.

A Polgári Törvénykönyv kötelezi az ingatlan tulajdonosát, hogy tartózkodjon minden olyan tevékenységtől, amely a helyi viszonyokhoz mérten túlzottan zavarhatja a másikat, vagy komolyan veszélyeztetheti a jogainak gyakorlását. Ebben a konkrét esetben tehát a tulajdonos nem zavarhatja a szomszédokat túlzott zajjal, szagokkal, szilárd vagy folyékony hulladékokkal, illetve nem engedheti, hogy a tartott állatok átjussanak a szomszéd telekre.

Kompromisszumot nem ismerő szomszédok

Ha szomszédjával állattartással kapcsolatos vita alakul ki, és nem találnak megoldást, vagy a szomszéd nem hajlandó kommunikálni, bírósághoz is fordulhat. A keresetben leírja, milyen jogsértés történt (például a kutyák túlzott ugatása, a tehenek ismételt megjelenése az ön telkén, kellemetlen szagok stb.), és javaslatot tesz a megoldásra. Fontos, hogy az állattartásból származó zavaró hatások meghaladják a helyi viszonyokhoz mért szintet.

A bíróság vizsgálni fogja az adott helyi viszonyokat, és értékeli, hogy a jogsértés túllépte-e az elfogadható mértékeket. A sikeres perhez fontos a követelések helyes megfogalmazása és az ügy alapvető körülményeinek ismertetése, így javasolt ügyvéddel konzultálni.

Az állattartók kötelezettségei

Az állat azonosítása és nyilvántartásba vétele: Ha saját telkén állatot kíván tartani, nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak. Minden állatot azonosítani kell és nyilvántartásba kell venni, függetlenül attól, hogy társállatként vagy gazdasági állatként van nyilvántartva.

Kötelezettség a község vagy város felé: Ha például kecskéket tart a saját telkén, az illetékes község vagy város is értesülni fog róla, hiszen miután az állattartást bejelentette a regionális állat- és élelmiszerfelügyeletnél, az hivatalosan is értesíti a községet. Ez a kötelezettség vonatkozik a galambok vagy méhek tartására is. A társállatok esetében is kötelező értesíteni a községet vagy várost. Ha például kutyája van, be kell jelenteni a községi vagy városi hivatalnál, ami alapján kutyaadót állapítanak meg.

A terület elkerítése: Az állattartás helyét kerítéssel kell körülvenni, hogy megakadályozza az állatok szabad mozgását. Ezt a környezetvédelmi minisztérium 532/2002. sz. rendelete szabályozza, amely meghatározza az állattartó létesítmények építésére és elhelyezésére vonatkozó feltételeket.

Istálló és megfelelő feltételek biztosítása: A gazdasági állatoknak szükségük van megfelelő helyre, ahol elhelyezhetők. Függetlenül attól, hogy ezek az építmények milyen nevet kapnak, az építési törvény értelmében a kis építmények kategóriájába tartoznak. A kis építmény kiegészítő funkciót tölt be a főépülethez képest. Ide tartoznak a kisállattartásra szolgáló építmények is, mint a tyúkól, kutyakennel, istálló stb., de csak akkor, ha földszintesek, és az alapterületük nem haladja meg a 25 m²-t, valamint a magasságuk nem több mint 5 méter. Ebben az esetben elegendő az építményt kis építményként bejelenteni a községi hivatalnál.

(pluska)