A SME főszerkesztője köszönti az Új Szót

A lap, amely túlélte Mečiart, Slotát és Ficót, remélhetőleg túléli Orbán Viktort is

Egy kis szlovákiai magyar faluban, Gömörpanyitban találkoztam életem első újságpapírjával. A hetvenes évek közepén. A konyha egyik legfontosabb tárgya volt. Jánosdeák Kornélia, a nagymamám, nemcsak olvasta, hanem almát csomagolt bele, és hatalmas ollóval kinyirkálta belőle a hasznos tanácsokat, recepteket, a történeteket, amelyek megríkatták, borítékolta őket, és elküldte a lányainak. Korán megértettem, hogy nem amiatt fogok erre az újságra emlékezni, mert feketére festi az ujjbegyemet.

Ez az újság ma hetvenéves, és túl kellett élnie a pártállamot, amely átitatta nagyon sok lapját és napját. Túl kellett élnie a nacionalizmus nagyapáit, Vladimír Mečiart és Ján Slotát.

Persze, túl kellett és túl kell élnie a hamis vitát, hogy ki is a jó magyar és ki az „elmagyartalanodott” ellensége a kisebbségnek. Túlélte az MKP és a Híd huzavonáit afölött, hogy kit is szolgál a jó sajtó. Pedig a válasz egyszerű: az olvasót és a demokráciát. És az olvasónak semmiképp sem érdeke, hogy egy független újság bárminemű pártot szolgáljon.

Az Új Szó története a függetlenség hosszú munkája egy nagyon nehéz felállásban: veszélyeztetve mind a túlságosan ellenséges, mind a túlságosan „gondoskodó” kormányok által.

Nehéz egy magyar újságnak akárhol a világon, de különösen Magyarország szomszédságában, ahol a kormány úgy irtja a minőségi, kritikus és szabad lapokat, mintha a kertjében gyomlálna. Az Új Szó a szlovákiai sajtó még létező pluralizmusának fontos része egy olyan európai régióban, ahol a kétes hírnevű oligarchák számára mindig „Black Friday” van, és nem azért vásárolnak, hogy a médiák kritikus hangját és függetlenségét erősítsék. 

A hetvenéves Új Szónak ma nem az a feladata hogy versenybe szálljon az Orbán táplálta, újságírást szimuláló lapokkal abban, ki a „valódibb” magyar. A vállalt feladata a demokratikus és független magyar újságírás művelése, és hogy válaszoljon a valódi kérdésekre, mind a pozsonyiakra, mind a budapestiekre.

Balog Beáta, a Sme főszerkesztője