Mégis Juraj Králik kerül a Szlovák Nemzeti Galéria élére

Nagy figyelem övezte a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) főigazgatói posztjára kiírt második pályázatot: az első, érvénytelennek ítélt kiválasztási eljárást követően most már bizonyos, hogy Juraj Králik vezetheti az intézményt.

Az SNG munkatársai és az alkotók a közelmúltban többször is felhívták rá a figyelmet, hogy Alexandra Kusá leváltása óta tarthatatlan állapotok uralkodtak az intézményben: március végével a galéria több tucat munkatársa, köztük számos kurátor távozott, de a rutinnak számító szervezési folyamatok is az összeomlás szélén álltak. Egy hónapon át tartott az a stafétatüntetés, melynek résztvevői azt követelték, hogy a kiválasztási eljárás transzparens legyen, és egy képzett szakember kerüljön a galéria elére.

A főigazgatói poszt betöltésére kiírt első pályázaton belül, a februári meghallgatáson szintén Králik kapta a legtöbb pontot. A pályázatot Martina Šimkovičová kulturális miniszter (SNS-jelölt) amiatt nyilvánította érvénytelennek, hogy a bizottságnak Vladislav Rostok is a tagja volt, aki évek óta Králik üzleti partnere.

A második pályázati eljárásban a bizottságot ismét főként Šimkovičová jelöltjei alkották. Králik mellett Nina Vidovencová és Zuzana Danková is jelentkezett a posztra. Vidovencová kulturális menedzser, az első fordulóban ő végzett a második helyen. Zuzana Danková művészeti teoretikus, a Comma Kortárs Művészeti Galéria alapítója és kurátora.

Králik a prágai Zeneművészeti Akadémián szerzett diplomát 1988-ban, éveken át szabadúszó fotósként dolgozott. Leghíresebb munkája az Art Grand Slam művészeti projekt, melyet a világhírű teniszezőnővel, Martina Navrátilovával készített: a projekt keretén belül Králik különböző formátumú és anyagú festményeket készített, amelyek teniszpályák töredékeit kombinálják a talajra érkező teniszlabdák lenyomataival.

Úgy tudni, Králik ugyanazt a tervet mutatta be a mostani, második kiválasztási eljáráson, mint az elsőn. A tervet akkor számos művész elfogadhatatlannak tartotta. Králik az intézmény gyűjteményével kapcsolatban ugyanis olyan megjegyzést is tett, miszerint meg kell fontolni, mi lesz azoknak a műveknek a sorsa, amelyek „nem eredetiek, rossz minőségűek, esetleg hamisítványok”, és „sok értékes helyet foglalnak el”.

Márciusi sajtótájékoztatójukon hét elismert képzőművész – név szerint Ivana Šáteková, Cséfalvay András, Németh Krisztián, Jaroslav Kyša, Peter Barényi, Rastislav Sedlačík és Erik Šille – komoly aggodalmát fejezte ki Králik terveivel kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy erősen kétséges annak a célnak a létjogosultsága, hogy valaki megítélje, mely művek alacsony minőségűek. „Milyen kritériumok alapján? Ki garantálja, hogy Fulla, Benko vagy Andy Warhol művei nem kerülnek magángyűjteményekbe ahelyett, hogy hozzáférhetővé válnának a nagyközönség számára?" – tette fel akkor a kérdést Németh Krisztián.