Közélet

Csorbul a sajtószabadság

Pozsony | A parlament elfogadta a sajtótörvény szigorítását, amely újra bevezeti a politikusok válaszadási jogát, és a kiadókat sújtó pénzbírságok kiszabására is lehetőséget ad. Az ellenzék és a szakemberek is bírálják az intézkedést.
Czímer Gábor

2019. szeptember 18. 08:30

sajtószabadság
- Képarchívum, illusztráció

A sajtótörvényt a következő szövegrésszel bővítik ki: „Ha egy folyóirat vagy hírügynökség olyan hamis, hiányos vagy félrevezető ténymegállapítást közöl, amely egy természetes személy becsületét, méltóságát vagy magánszféráját, illetve egy jogi személy jó hírnevét érinti, és az érintett személyt pontosan be lehet azonosítani, ennek a személynek joga van igényelni a reakciója közzétételét. A folyóirat kiadója és a hírügynökség kötelesek ingyenesen közzétenni a választ.” A jogszabály megsértése esetén akár 5000 eurós büntetés is kiszabható.

A közszereplők, elsősorban a politikusok válaszadási joga 2008-ban, Robert Fico (Smer) első kormányzása idején vált a szlovák jogrend részévé. Iveta Radičová (akkor SDKÚ-DS) kormányzása alatt, 2011-ben a jogszabályt úgy módosították, hogy a válaszadási jog csak a természetes személyekre korlátozódott, a közsszereplők válaszadási joga megszűnt. A mostani változat lényegében az eredeti állapotot állítja vissza.

Kivételek vannak
A módosítás néhány kivételt is felsorol, amely esetekben nem kötelező közzétenni a reakciót. Ilyen például, ha olyan ténymegállapításról van szó, amely a válasz közzétételét igénylő személy előzetes jóváhagyásával jelent meg, vagy ha a válasz közzétételével bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére kerülne sor, illetve ha annak publikálása erkölcsi szempontból kifogásolható.

A törvény mostani módosítását nem szavazta meg az eredeti, 2008-as változat kidolgozója, az akkor smeres kulturális miniszterként dolgozó Marek Maďarič. A már független képviselő Maďarič szerint a politikusok válaszadási joga csak két évig volt hatályban, de akkor is csak nagyon kevés alkalommal éltek vele. „Egyrészt nem igazolódott be a média attól való félelme, hogy a törvénynek szörnyű hatása lesz, másrészt az is megmutatkozott, lehet nincs is szükség erre az intézményre” – mondta Maďarič a politikusok válaszadási jogáról.

A pénzbírság maradt
Ondrej Dostál, az ellenzéki OKS képviselője még tovább enyhítette volna a jogszabályt, a pénzbírságokat is ki szerette volna hagyni a törvényből. Ezt azonban a koalíciós képviselők nem szavazták meg. Dostál a rendelkezés elfogadott változatáról elmondta, egy nagyon rossz törvényről van szó. „Ez a Mečiar-féle politikusoknak egy olyan törekvése, amely a sajtóra szeretne egy fegyelmező korbácsot” – mondta Dostál. A képviselő szerint a most elfogadott törvénymódosítás nem tesz különbséget a vélemény és a ténycikk között, valamint csak a tényszerű állításokra vonatkozik, az ún. értékelő állításokra nem.

Politikusok becsülete
A képviselő szerint például Marián Kočnernek a Denník N által sorozatokban közölt titkosított kommunikációjára vonatkozhat a politikusok válaszadási joga. A kódolt üzenetváltás ugyanis politikusokról szóló tényszerű állításokat is tartalmaz. Ha pedig ők úgy ítélik meg, hogy a közölt információ hamis és sérti a becsületüket, bírósághoz fordulhatnak. Ekkor a törvényszék dönt arról, hogy a nyilvánosságra hozott állítások igazak-e, vagy hamisak.

Čaputová mérlegel
A köztársasági elnök Zuzana Čaputová irodája megkeresésünkre a jogszabályról úgy nyilatkozott, az államfő elegendőnek tartja a jelenlegi szabályozást, és mérlegelni fogja az elfogadott intézkedés hatását.

Megfélemlítésre szolgál
Balog Beáta, a Sme napilap főszerkesztője és az International Press Institute (IPI) nemzetközi újságíró-szervezet alelnöke kérdésünkre elmondta, szerinte a most elfogadott jogszabály nem szolgálja a médiatér minőségi javulását. Rámutatott, Robert Fico, a Smer elnöke és a házelnök Andrej Danko (SNS) a közösségi médiában terjeszti a nézeteit, ahol nem kell az újságírók kérdéseire válaszolniuk. A sajtótörvény módosítása Balog szerint is csak az újságírók megfélemlítésére szolgál.

Csorbított jogok
Haraszti Miklós, aki korábban az EBESZ sajtószabadságot felügyelő képviselője volt, lapunknak elmondta, a most elfogadott jogszabály a politikusok sajtó feletti hatalmának a biztosítását szolgálja. Szerinte az eddig rendelkezésre álló jogi lehetőségek, mint amilyen például a helyreigazítás, elegendő eszközt adtak a politikusok kezébe arra, hogy érvényesítsék jogaikat. Szerinte a jogszabály korlátozza a sajtó jogait. „A sajtószabadság védelme szempontjából ez a törvény a szerkesztőnek azt a jogát csorbítja, hogy meghatározza, mivel tölti meg az újságot” – mondta Haraszti, és hozzátette, hogy a jogszabály azt a célt szolgálja, hogy a politikus akkor is meg tudjon jelentetni valamit, ha azt a szerkesztő nem akarja. „Ez a sajtó elleni büntetőhadjárat része”– fogalmazott Haraszti Miklós.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Frissítve

Megszületett a Brexit-megállapodás

A védelmi bizottság szerint a rendőrség nem hibázott

Frissítve

Bugár: Nem jártam a Gorilla-ügyhöz kötődő lakásban

Čaputová: Az ország nehéz időszakot él át

Fico: A Smernek semmi köze a Gorillához

Harabin: Hasonlók a nézeteink Kotlebával

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!