Szalon

Volt egyszer egy rendszerváltás

Nem minden nosztalgia nélküli olvasmány Lampl Zsuzsanna új könyve: az ismert szociológus a szlovákiai magyarok rendszerváltás ideji politikai identitását vizsgálja. Olyan természetes előadásmódban, mint amilyenben közéleti kérdéseket szoktunk megvitatni baráti körben.
Csanda Gábor

2021. április 25. 16:42

Volt egyszer egy rendszerváltás
- Képarchívum

Noha szakmunka, nem elsősorban a kutatók és a tudományág képviselői számára íródott, ők a műben felvetett kérdésekkel és az idézett szakirodalommal nyilván úgyis tisztában vannak, hanem és főleg az olyan laikusoknak, akik szeretik összefoglalva és rendszerben látni a múlt valamely konkrét eseményeit. Na meg, és ez nagyon fontos: mindünknek közünk van a rendszerváltáshoz, még a később születetteknek is, hiszen az 1989/90-es eseményeknek köszönhetően ők most egy szabadabb és nyitottabb világban élhetnek. Ennek a szabad és nyitott világnak a terméke ez a könyv is, melynek úgy kerülhetett a címoldalára Janics Kálmán, Duray Miklós és Tóth Károly fényképe, hogy már ránézésre is nyilvánvalóvá váljék: az akkori, sorsfordító csehszlovákiai rendszerváltásból három magyar párt is kivette részét, a Független Magyar Kezdeményezés, az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Ma már ezen a néven és az akkori formájukban egyik sincs meg, de mindháromnak tovább él a szellemisége, vagy mondjuk így, ideológiai alapja. És élnek még, természetesen, Szlovákiában nemzeti, keresztény és liberális magyarok, számukat tekintve nyilván ebben a sorrendben, ami nem pusztán belső fejlődés-tagolódás eredménye; 2021-ben, tehát bő harminc évvel a rendszerváltás után ugyanis a szlovákiai magyarok jobban és szervesebben kötődnek a mindenkori magyarországi hivatalos kurzushoz, mint korábban, hiszen a határok átjárhatók, a magyarországi média pedig szabadon követhető, így az ottani jelenlegi nemzeti-konzervatívra központosított kollektív identitás a szlovákiai magyarok számára is a legközelebbi ideológiai alternatíva. Az azonban Lampl Zsuzsanna könyvéből is kiderül, hogy már az 1990-es év első negyedében a nemzeti-konzervatív irányultság volt a szlovákiai magyarok körében a mérvadó. Kétszer is megbotránkozva idézi a liberálisoknak azt a véleményét, mely szerint „mi nem fogunk belebetegedni abba, hogy magyarok vagyunk”, s tegyük hozzá, az értelmiségi elit (merthogy őket nevezi annak a szerző is) tényleg fogalmazhatott volna megfontoltabban. A mai, nemritkán szélsőséges nemzetfelfogásra ugyanakkor Márait idézhetem (egy 1968-as naplójegyzetéből): a haza komolyabb dolog annál, semhogy a hazafiakra lehetne bízni.

A valamivel több mint kétszáz oldal hét átfogó fejezetből áll; az első, mely a szlovákiai magyar politikai elittel foglalkozik, csaknem a kötet felét kiteszi. A nosztalgia persze helyénvaló, hiszen jól dokumentáltan látszik: bárcsak az akkori problémáink és nézetkülönbségeink volnának a maiak is! Sajnos, nem így van: ma két-három szlovákiai magyar közt továbbra is ideológiai szakadék tátong, s a közbeszédből és a médiából úgy tűnik, a mai politikai identitások különbözősége nem áthidalható, miközben 1989-hez képest nemcsak a közbeszéd és a média hangneme, hanem az emberek közti kapcsolatok is kiéleződtek s esetenként eldurvultak.

Lampl Zsuzsanna, miután tisztázza, mi a különbség a párt és a mozgalom között, pontosan jellemzi a három fő magyar vonalat. Az FMK egyértelműen rendszerváltó tényező volt, abban a tekintetben is, hogy fő programja a plurális demokrácia megteremtése volt, minden egyebet ehhez rendelt hozzá, ennek rendelt alá. Nagy elképzelése, hogy minden magyar érdekképviseleti párt szövetkezzék a vele azonos véleményen levő szlovákkal, mert eredményeket csak szlovák partnerrel lehet elérni, nem talált fülekre, és utóbb maga is kénytelen volt szembenézni azzal, hogy szlovák rendszerváltó társa, a VPN eltávolodott az eredeti liberális célkitűzésektől. (Az első napokban-hetekben nagyon jól jött a VPN-nek, hogy a demokratikusabb és nyitottabb Magyarországon s a magyarországi ellenzék által nevelődött FMK-soknak több fogalmuk volt a jogállam és a demokrácia mibenlétéről, mint bármelyik szlovák ellenzékinek.) Az Együttélés a magyar érdekek képviseletét tartotta elsődlegesnek, s emellett mindvégig kitartott, ráadásul az FMK-val szemben, a keresztény értékeket magáénak valló MKDM-mel szövetségre lépve. Az FMK főként az MKDM-nek az Együttéléssel létrehozott választási koalícióját viselte nehezen, na meg persze ennek az irányultságnak magyarországi támogatását. Létezett természetesen baloldal is, bár ez a közvetlen 1989/90-es időkben leginkább rossz emlékű szónak számított, el is határolódott tőle mindhárom magyar párt. Utólag, 1996-ból visszatekintve Tóth Károly is árnyaltabban látja a rendszerváltó liberálisok szerepét, amikor azzal kapcsolatban, hogy a kisebbségi jogokat intézményesen és jogi normákban kell biztosítani, ezt mondja: „önmagában egy demokratikus berendezkedés nem biztosítja a kisebbségi jogokat.”

A szerző kimutatja és részletesen elemzi, hogy Csehszlovákia akkori lakosságának többsége nem rendszerváltást képzelt el, hanem csak a „pártvezetés” megreformálását, egy újabb emberarcú szocializmust. S persze mindhárom pártban voltak egykori párttagok, de mihelyt kikerült az alkotmányból a CSKP vezető szerepéről szóló tétel, máris látnivalóan megcsappant a ’68-ban félreállított reformkommunisták előtti tér. S volt elképzelés egy ún. harmadik útról is, ez a szocializmus és a kapitalizmus között vezetett volna, de ez a lehetőség  az elmélet szintjén maradt. Lampl Zsuzsanna itt is figyelmeztet a fogalmak akkori homályosságára: „Nem tudjuk, pontosan mit értettek szocializmus, kapitalizmus és a harmadik út alatt, de feltételezhető, hogy ezeknek a fogalmaknak az értelmezése is ugyanolyan sokrétű volt, mint a demokrácia fogalomé.” Tegyük hozzá: a fogalmak akkori nehezen körvonalazhatósága ma a fogalmak viszonylagosságára és átjárhatóságára változott, a volt szocialista blokkon belül például a jobb- és a baloldal gazdasági és ideológiai önjellemzés nem jelent feltétlen jobb- és baloldali elkötelezettséget. Mindenesetre a rendszerváltás első, e könyvben tárgyalt szakaszát illetően a szerző hitelesen érvel amellett, hogy az uralkodó vízió szerint az emberek a változás szükségességét hangsúlyozták, gyökeres politikai rendszerváltásra már korántsem volt ekkora igény. Az ország berendezkedéséről 1989 végén a szlovákiai magyarok is hasonló elképzeléseket vallottak, mint a szlovákok, de, jegyzi meg a szerző: „volt egy lényeges különbség is. Az FMK kezdettől nyílt lapokkal játszott, világossá tette, hogy célja a szocializmus megdöntése és a kapitalizmus liberális modelljének bevezetése.”

Mindenesetre tény, s ezt a szerző táblázatos formában is szemlélteti, hogy Szlovákia lakosságának politikai és gazdasági biztonságérzete nem a rendszerváltáskor romlott meg, ez a tendencia már 1980-ban megfigyelhető volt, 1975-től „folyamatosan csökkent az emberek biztonságérzete, ezzel egyidejűleg egészen 1989-ig folyamatosan nőtt a bizonytalanságérzetük”. Persze, a rendszerváltást követő évek újabb rétegek elbizonytalanodását eredményezték, elsősorban a szociális biztonságérzet, a növekvő munkanélküliség és az árak liberalizációja következtében. Miközben ezt az átmeneti időszakot még nagyban jellemezte, főleg a szolgáltatásokat, a szocializmus. A szerző egy 1990. májusi újsághírt idéz, mely arról számol be, hogy Csehszlovákiában több mint négymillió telefonállomást tartanak számon, s egyre többen kapnak telefont, ennek ellenére több mint háromszázezren még igényelnék (földi, vezetékes telefonállomásokról van szó, természetesen). Érdemes ráirányítani a figyelmet egy 25 évvel a rendszerváltás után készült szociológiai felmérésre is, amikor már a lakosságnak volt ideje eltávolodni a szocialista korszaktól, s módjában állt a kapitalizmusba is belekóstolnia: a kapitalizmussal szemben kétszer annyian vallották azt, hogy az emberi méltóságot a szocializmus szavatolta jobban.

A forradalmi egységet – tegyük hozzá: nagyon hamar – a nacionalizmus térhódítása bontotta meg, ez mind az ország kettészakadásához vezető cseh–szlovák, mind a szlovák–magyar viszony elmérgesedésének fokában is mérhető. Meglepő, de hinnünk kell a szerzőnek, aki korabeli felmérésekre hivatkozik: 1990 végére a megoldandó társadalmi kérdések élére a nemzetiségi problémák kerültek, megelőzve minden egyéb (gazdasági, szociális és munkanélküliségi) problémát. Megoldás persze nem született, hiszen a szlovákok háromnegyede Prága egyeduralmát nehezményezte, s széles körökben elfogadottá vált az a nézet, mely szerint a szlovákok ráfizetnek a csehekre, s a másik, legalább ennyire abszurd vélekedés, mely szerint a magyarok el akarják magyarosítani a dél-szlovákiai szlovákokat. 1990 októberében „47 százalék úgy vélte, hogy sosem lesz jó a szlovákok és a magyarok együttélése”.

A sok-sok érdekes részletből még egyet feltétlen említek: a VPN és a vele szövetkezett FMK közös nyilatkozataiban nem minden azonos: a gyakran az FMK kezdeményezésére született állásfoglalások és pontokba szedett határozatok szlovák és magyar változata enyhén különbözik egymástól, a szlovákba nem minden került bele a magyarból, s pl. a nemzeti kisebbség kifejezés helyett a szlovák változat a nemzetiség kifejezéssel él. Vagyis a kisebbségi kérdéssel magának a rendszerváltó liberális VPN-nek is gondjai voltak, hiszen a gyorsan nacionalizálódó légkörben nem akarván szavazatokat veszteni, finomított a magyar szövegen. Aztán nagyon hamar kiderült persze, hogy a VPN nem csupa Fedor Gál- vagy Peter Zajac-féle személyiségekből állt, sőt, utóbb ők voltak azok, akiket a többség kiszorított soraiból. (Fedor Gálnak még Szlovákiát is el kellett hagynia.)

A monográfia nagy előnye, mint említettem, a közvetlensége, amit a szerző nagyon egyszerű eszközökkel ér el: a minden véleményre nyitottan figyelő és az összefüggésekre rámutató, de sosem tudálékos hangnemmel, nemkülönben azzal, hogy mindig a megfelelő helyen s jól idéz. Tulajdonképpen csak ritkán vonja meg maga a mérleget, a következtetéseket is inkább közvetíti, hogy az olvasó magától jöjjön rá. Nagyon rokonszenves, hogy a közvélemény-kutatásokon kívül számos korabeli nyilatkozatot, véleményt, sajtóhírt és kommentárt idéz. Az is előnyeként említhető, hogy bár közelről elemzi az eseményeket, megtartja ezek távlatát, például azzal, hogy a vizsgált időszak felméréseit későbbiekkel veti össze. A közvetlenséghez járul hozzá azzal is, hogy többször saját megélt tapasztalatára hivatkozik: „ezt a hangulatot magam is többször tapasztaltam a környezetemben”; „magam is emlékszem egy valamikor 1990 végén lefolytatott beszélgetésre”; „másoktól is hallottam róla” stb.

A csehszlovákiai rendszerváltás – és Lampl Zsuzsanna monográfiája – az első szabad parlamenti választással zárul (1990. június 8–9-én), egészen elképesztő részvétellel, a választásra jogosultak 95,39%-át mozgósítva; szlovákiai győztese az FMK-val szövetkezett VPN lett, 29,34%-kal. A Szlovák Nemzeti Tanácsba a VPN–FMK-listán 6 magyar képviselő jutott, a 8,66%-os Együttélés–MKDM-től pedig több mint kétszer ennyi: 13 képviselő. Az SZLKP listáján is bejutott 3 magyar, valamint az Együttélés színeiben 1 ukrán. A Szövetségi Gyűlés 300 mandátuma közül 15 lett a magyaroké (az Együttélés–MKDM 11-et szerzett, a VPN–FMK 4-et), s az Együttélés képviseletében 1 lengyelé. A helyhatósági választást ugyanaz év november 23–24-én rendezték meg, jóval gyengébb (63,75%-os) részvétellel, s magyar vonalon a nemzetiek arattak elsöprő sikert: az Együttélés 6,3%-os eredménye 102 polgármestert jelentett, az MKDM 3,1%-a 35-öt, az FMK 1,3%-a 27 polgármestert.

A szlovák és angol nyelvű összefoglalót a felhasznált irodalom jegyzéke követi, végül a hasznos névmutató. A legtöbbet említett és idézett politikusok Duray Miklós és Tóth Károly, az újságírók közül Miklósi Péter, a hivatkozott történészek közül pedig Popély Árpád, a korszak ismert kutatója. Okos, elgondolkodtató olvasmány, mindenkinek ajánlom figyelmébe.

(Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2020, 240 oldal)

Támogassa az ujszo.com-ot

Az elmúlt időszakban arra kértük olvasóinkat, járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez annak érdekében, hogy a jelentős költségekkel járó hiteles, megbízható hírszolgáltatást hosszú távon biztosítani tudjuk.

Köszönjük a pozitív fogadtatást. Jó érzés tudni, milyen sokan tartják fontosnak a független, magyar nyelvű újságírás fennmaradását Dél-Szlovákiában, és milyen sokan szeretik az Új Szót.

A beérkezett támogatások lehetővé tették, hogy új munkatárssal bővítsük az ujszo.com professzionális csapatát, fejlesszük szolgáltatásainkat, növeljük az ügyeletben töltött órák számát. Nagyszerű eredmény ez olyan gazdasági környezetben, ahol a fejlesztések helyett a költségek visszafogása került sok helyen célkeresztbe.

Hálásak vagyunk eddigi támogatásaikért, és kérjük, továbbra is segítsék az ujszo.com fejlesztését. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
tüntetés

Eldurvult a tüntetés a parlament előtt, Kollár a rendőröket hibáztatja

Sidó H. Zoltán

VIDEÓ: Beoltott hívőket vár Ferenc pápa, buborékba zárt olimpia

nyaralás illusztráció

A 8 leggyakoribb betegség, ami nyaraláskor előfordul

b

Galéria: Leszokna a dohányzásról, csak nem tudja, hogyan kezdjen neki? Nézzük, mi segített a sztároknak!

medve

Napokig terrorban tartott egy medve egy férfit Alaszkában

olimpia

A 20 milliárd dolláros olimpia – Tokió számokban

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.