Egy hatalmas óceánjáró hajón vagyunk, a múlt század ötvenes éveiben, nagyjából tíz évvel a második világháború után, de már biztosan Sztálin halála után, útban Európából Amerikába, több száz – túlnyomórészt – kivándorlóval. Mesemondás, pasziánsz, pletykák, delfinek, tengeribetegség, váratlan alkalmi ismeretségek: nagyjából ennyi Kováts Judit regényének cselekménye.

Javában szerkesztek, napok óta bele vagyok szuszogva egy szövegbe, amúgy nagyon príma matéria, ügyelnem kell, nehogy magával sodorjon a cselekmény, elvégre nem lelkes olvasója vagyok a szövegnek, persze, az is, de nem elsősorban, hanem csak másod- meg harmad-, észnél kell lennem, utánam már nem fogja senki korrektúrázni.

Amália csembaló. Billentyűi fölött kék madarak röpködnek. Tulajdonosa (Katarína) gyengédségét, amellyel megszólaltatja, mindig meghálálja.

Ziemowit Szczerek lengyel újságíró könyve egyszerre foglal magába több műfajt: olvasható road movie-ként, úti jegyzetekként, társadalmi-politikai tájékoztatóként, politológiai elemzésként, kommentált interjúk gyűjteményeként, szociográfiai terepmunkaként… a sor hosszan folytatható.

Az embernek először is az jut eszébe, ha egy tinilány a dédijével Pöstyénben nyaral, s miközben a dédi sorra veszi a kezeléseket, a kislány magára marad a városban, sőt kifejezetten barangolásra buzdítják, akkor ez a lány eltéved, bajba jut, elveszik stb. Nati azonban talpraesett teremtés, nem kell őt félteni, a dédinek viszont rögtön az elején elveszik az értékes gyűrűje.

Örvendezhetnek a sűrű, sokszereplős, mozgalmas cselekményszálú történetek kedvelői: Nagy Hajnal Csilla Hét című regénye nekik íródott. Hét szereplő egy-egy hete, vagyis negyvenkilenc nap, ráadásul a szereplők közt közvetlen vagy közvetett kapcsolat van, így egy igen szövevényes labirintus tárul fel előttünk. Már amennyire, ugye, egy labirintus engedi magát feltárni s bejárható.

Ami első pillantásra a legmeglepőbb Tóth Krisztina új verseskötetében, azok a rímek, mármint hogy kifejezetten kedvét leli bennük szerző. A szonettekről nem is beszélve, de erről az igazán kötött formáról majd később.

Meghalt egy szomszédunk, a kapuba kiragasztott partecédula szerint 63 éves korában. Azt hiszem, az első emeleten lakott, mindenesetre gyalog járt, nem használta a liftet. (Persze, a lift közös költség, mindenkinek fizetnie kell a háztömbben, akár használja, akár nem.)

Könyvespolcok, székek, fotelek, egyedülálló rendezvények az olvasás népszerűsítésére, bibliobox s egy módszertani kiadvány. Mindezt a somorjai Zalabai Zsigmond Könyvtár abból az európai uniós nyertes projektjéből valósította meg, mely az Innovatív Könyvtári Megoldások, kreatív találkozási terek létrehozása (LibLab) nevet viselte.

Amikor kerek negyven esztendeje megjelent Esterházy Péter Függő című regénye, alatta alcímként a Bevezetés a szépirodalomba, bizony, a könyvön túl ez a hetykén odavetett alcím is lázba-izgalomba hozta az olvasót. Azóta már tudjuk, a hetyke odavetés és a könyv mérföldkő volt a magyar irodalomban. Bizonnyal mérföldkő lesz Mohai V. Lajos új verseskönyve is, melynek nem kevésbé hetyke (a szótárból válogatom a szinonimáit: kihívó, pimasz, legényes, kackiás, délceg, huszáros, betyáros) címe van: Utószó a magyar költészethez.

Kilencvenegy éves korában Pozsonyban elhunyt Fónod Zoltán irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének egykori tanszékvezető docense, több irodalmi, publicisztikai és közéleti díj kitüntetettje.

Hol járkáltál már megint, te piszok? Ilyen kedvesen fogad a kedvesem, amikor hazaállítok a kutyával, sétálásból, s máris otthonosabban érzem magam, igen, megérkeztem, mint Odüsszeusz Ithaka szigetére, itt lakom, ezek a szeretteim, ide tartozom.

Tud valamit Juhász Tibor, valamit, amit nagy általánosságban minden átlagolvasó (én) tud vagy alattomban sejt, történetesen hogy mióta világ a világ: vannak az átlagembertől (én) különbözők, vannak nagyon szegények és elesettek, nélkülözők, mert szükséget szenvedők, a város peremén élők, nincstelenek, rászorulók, kiszolgáltatottak.

Sorozatunkban a Fórum Kisebbségkutató Intézet digitalis­emlekezet.eu oldaláról közlünk egy-egy képet és a képhez írt szöveget. A projekt, a digitalisemlekezet.eu célja az, hogy archív fotók által mutassa be a felvidéki magyar közösség elmúlt 100 évét. Az oldalon jelenleg több mint 17 ezer fénykép található. Újabb fotókat az alábbi címen lehet felajánlani: info@digitalisemlekezet.eu

Aki találkozott már legalább egyszer Hunčík Péterrel, igazat adhat nekem: szenvedélyes ember. Egészen precíz meghatározással heves vérmérsékletű, lobbanékony, de hamar le is csillapodó. Szangvinikus, mondják tudományosan. A szó a latin sanguis (vér) származéka; az ókori eredetű felfogás szerint az ilyen indulati embertípusban a testnedvek közül a vér mennyisége dominál. Nem pediglen az epe, például.