„Nincs egyebem, csak a becsületem” – mondja a regény elbeszélő főszereplője, Andor

Kosztolányi Dezső az Aranysárkányt csaknem száz évvel ezelőtt írta, könyvemben (Szépirodalmi, 1989, a szöveget gondozta Réz Pál) szerepel, hogy ennek 1932-ben megjelent az ifjúság számára átdolgozott változata is, melynek „talán maga Kosztolányi volt” a szerzője – azóta tudjuk, hogy biztosan ő az átdolgozó. Ebben az ifjúsági változatban a főszereplő Novák Antal gimnáziumi tanárnak nincs gyermeke. (Mondhatnánk: Hilda nélkül egy gonddal kevesebb.) Szegedy-Maszák Mihály kimutatta, hogy ez a változás mi mindent von maga után. Például bizonyos szereplőket aktívabbá kellett tennie a szerzőnek. Így Gergely, az iskolaszolga is náluk lakik – ez azonban az irodalomtörténész tévedése, mivel Gergely az eredetiben is a házukban lakik, a dohos földszinten.

Máig emlékszem rá, ahogy nyelvtanórán a tanárunk koncentrikus körökben ábrázolta a szavak elterjedését. A középső, legkisebb körben, a magban volt az alapszókincs, tehát azok a szavak, amiket mindegyikünk használ, a külső körökben meg amiket kevésbé használunk, vagy nem mindegyikünk használja, vagy kifejezetten rétegnyelvi, esetleg szakszavak.

A nyolcvanas évek elején, az egyetemen hallottam először Márai Sándorról és egy konkrét regényéről: Bébi vagy az első szerelem.

Hogyan oszthatók el a családban demokratikusan a hűtőpolcok? Sehogy

Mostan színes joghurtokról álmodom...

Világos: innen nézve minden a legnagyobb rendben

Max Porter regényének öt szereplője van: egy apa, egy fiú ikerpár, egy halott feleség-anya és Varjú. A The Telegraph szerint „vicces” könyv; inkább szellemesnek mondanám.

Heinrich Mann Ronda tanár úr (Kosztolányi Dezső fordítása) című regénye szintén tanárregény, és ugyancsak a bohózatok közé sorolható. Kedvünkre szórakozhatunk, páratlan és hallatlan eseményeknek vagyunk tanúi. Leginkább úgy lehetne jellemezni, mint visszafejlődési regényt, tudniillik a főszereplője fejlődik, de visszafelé, a csaknem normális pedagógusból a végére züllött állat lesz.

Felnőtt gyerekek felnőtt szülője nem jár állatkertbe

Aki éjjel-nappal dolgozik, annak kijár a jó kávé

Nincs leleményesebb az embernél. S most nem csak Odüsszeuszra gondolok, akinek ez volt az állandó jelzője, s nem is csak a kertszomszédomra, aki se szó, se beszéd egy méter széles sávot elkerített a telkünkből.

A hitben erőtlen pedig zöldségfélét eszik...

Rengeteg benne a vitamin, de vizesít és puffaszt