Kultúra

Kalauz a Tátrához, kalauz élethez-halálhoz

Egy hatalmas óceánjáró hajón vagyunk, a múlt század ötvenes éveiben, nagyjából tíz évvel a második világháború után, de már biztosan Sztálin halála után, útban Európából Amerikába, több száz – túlnyomórészt – kivándorlóval. Mesemondás, pasziánsz, pletykák, delfinek, tengeribetegség, váratlan alkalmi ismeretségek: nagyjából ennyi Kováts Judit regényének cselekménye.
author
Csanda Gábor

2022. szeptember 7. 21:00

Kalauz a Tátrához, kalauz élethez-halálhoz
- Képarchívum

De mi egyébről is szólhatna ez a néhány napos út? Még, mondjuk, a felhőkről. A cselekmény középpontjában álló házaspár és a kisfiuk – ha éppen nem mesélnek vagy mesét hallgatnak – ugyanis azt nézegetik, melyik felhő melyik Tátra-csúcshoz hasonlít („felhőset játszunk”), merthogy szepességi németek, akik mindent tudnak a Tátráról és főleg Késmárkról. Jelképes ez a cselekmény, mert mindent mozgásban látunk: halad a hajó, csapkodnak a hullámok, a felhők is folyton másfelé úsznak az égen, és az alakjuk is folyamatosan változik: na, valahogy ettől minden relatív, ettől csúszik el és össze szüntelenül minden. Az idő és a tér is, természetesen. És ettől válik a cselekménytől nagyon is elváló történet, jobban mondva történetek sora kiszámíthatatlan, meghökkentő mesekavalkáddá.
A Tátra gyermekei ugyanis mesék füzére. Anya a nagy mesemondó, mellesleg hivatásból gyűjti gyermekkora Tátra-meséit; maga a könyv stílusa is erősen mesei, nemcsak a füvesasszonyok, tündérek, jércék, koboldok, kincsek, hercegnők okán, hanem nyelvezetében is; nagyon lírai, ismétlésekben és felsorolásokban, visszatérő motívumokban gazdag, szóval mesésen átszőtt, sokrétegű szöveggel van dolgunk. Hanem. Hanem a sok-sok, a cselekménytől tipográfiailag is jól elváló történet, rege, monda, história közé lassan-fokozatosan, akár a felhők vagy az emlékek, beúsznak a történelmi tények, de ezek is mintegy meseszerűen. Mintha a tátrai tájnak ezek a valóban megtörtént események is részei volnának, miként persze azok is. Kováts Judit elképesztően mesteri írástechnikájának köszönhetően így egymás mellett látjuk a képzelet világát és azt a másikat, a megtörténtet. Persze, a szépséges Tátra sem a valóságban, se a mesékben nem teljesen veszélytelen, de hozzá képest a történelem maga az emberiség fájdalmasan lehangoló kudarca. Elgondolkodhatunk, melyik történés a kevésbé hihető: hogy megnyílik a hegy, és feltárulnak kincsei, a temérdek arany és gyémánt, és egy fehér apró ember befelé invitálja az esemény résztvevőit, egy nincstelen szegény anyát a gyermekével, vagy az, hogy a háború végén a fiatalok hónaljába tetovált SS-jelet Késmárkon egy Auschwitzot túlélő zsidó orvos operálja ki?

A mű történéseinek középpontjában a szepességi németek állnak, az ő háború utáni tragédiájuk, az általunk, szlovákiai magyarok által is jól ismert jogfosztottság, fasisztának, gyilkosnak bélyegzés, deportálás stb. Nehéz túlélőnek lenni, ismételgeti a könyv, főként német túlélőnek. A feleséget és családját ugyanabba a nyitranováki koncentrációs táborba hurcolják, ahová korábban, a fasiszta szlovák állam alatt a zsidókat, feje búbjára horogkeresztet nyírnak. Folyton éheznek. S ugyanúgy számot kapnak, akár a holokauszt zsidó áldozatai. Mindez: a felszabadulás után. Hamar kiderül az is, hogy a házaspár kisfia nem a sajátjuk, hanem a feleség tragikusan elhunyt nővéréé. És itt még csak felsorolni is hosszú volna, mennyi tragédia érte konkrétan ezt a késmárki családot – hát még a többi szepességi németet.

A szerző nagy bravúrral nem megy bele a történelmi tények taglalásába, csak – mint a mesében – elmeséli, mintegy közreadja, továbbadja őket mint történeteket. Nem kétséges: hol a kisgyereknek szól a mese, hol e regény olvasóinak, de a határ ezek közt, mint említettem, nagyon elmosódó, elcsúszó, képlékeny. A könyv így Tátra-mesék és élet-halál mesék együttese. Elképzelhető, hogy amiként mi a több száz éves tátrai történetek egyikén-másikán hümmögünk, hogy ez már azért talán túlzás, alighanem szándékosan rémtörténetté formált Grimm-mese (a műben a hizlalt Jancsika és Juliska meséjének egy variációja is felbukkan), a képzelőerő által elrajzolt konkrétum, akként talán több száz év múlva a békebeli Csehszlovákia által jogfosztásra és kitelepítésre ítélt, háborús bűnösnek kihirdetett kisebbségek sorsa felett is kételkedve hümmög majd az akkori olvasó? Pedig a szerző nagyon módjával iktat be tényeket. A német kisebbség egyik legégbekiáltóbb tragédiáját, a přerovi vérengzést épp csak megemlíti: 1945. június 18-án csehszlovák katonák leszállítják a vonatban veszteglő, deportálandó kisebbségi németeket, és legyilkolják őket. Ennek mekkora esélye volt: hogy több mint egy hónappal a háború után Csehországban épp egy ilyen gárdistákból és SS-ekből álló csapat vonatja álljon meg a kisemmizett üldözöttek veszteglő szerelvénye mellett? A szerző szerint csekély. És mégsem mese. Dachau az Dachau, mondja egy helyütt, és a barakk az barakk.

Bármilyen szikárak, szinte tüntetően tömörek is a valós történetek, azért van mód szót ejteni a kényszermunkatáborokról, hadifogságról, Gulagról, internálásról, s még arról is, hogy a németekre a háború utáni Magyarországon is ugyanaz a mostoha sors várt: háborús bűnösnek és a magyar nép ellenségének lettek kikiáltva. Munka után az ávósok ütötték-verték őket. Ekként aztán a szepességi németek háború utáni kálváriája nagyobb dimenziókat kap, s mivel – természetesen – mesélés közben a zsidók kifosztása, kiebrudalása és megsemmisítése is szóba kerül, a könyv bátran ajánlható középiskolásoknak: mint irodalom és mint regényes történelem is. „Ami volt, elmúlt, gyerekre nem tesszük a terhét” – állapodnak meg a szülők, s ez is sok holokauszttúlélőre volt jellemző.

Továbbá a Tátra szerelmeseinek, a hegymászóknak, az örök túrázóknak ajánlom Kováts Judit könyvét, a Szepességbe kirándulóknak („Késmárkról elektricskával Lomnicra”), a lidérces regék és mesék kedvelőinek, az emlékezést fontosnak tartóknak, a memória teherpróbáját szeretőknek („nekifogunk restaurálni a Tátrát”). Azoknak, akik számára sokat jelent a gyermekkoruk színhelye, ahol még ma is otthon érzik magukat, s ezen semmi sem változtat. A regény főszereplőinek ezt jelentette-jelenti Késmárk és a Szepesség, valamint az együvé tartozás, a kollektív tudat: „Mert legyenek bárhol, a Tátra gyermekei összetartanak…” És azoknak is, akik képesek belátni: „A mese (…) nincs olyan fájdalmas, mint az igazság.” A mesemondás nem menekülés, hangsúlyozza a szerző. Hanem a múlttal való szembenézés, a megtörténtek elbeszélése, teszem hozzá én.

Nagyon könnyen olvasható, nagyon nehéz témáról (témákról) szóló könyv ez. A jó regények szerelmesei nem fognak csalódni benne.

Kováts Judit: A Tátra gyermekei, Magvető, 2022, 238 oldal

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Míg a polgármesterjelöltek számára a törvény meghatároz egy felső korlátot arra vonatkozóan, mennyit költhetnek a népszerűsítésükre, a helyi és megyei képviselőjelöltek esetében nincs ilyen felső határ (Somogyi Tibor felvétele)

Dunaszerdahelyen éles a kampány

bevásárlás

Kevesebbet ér a pénzünk, így kevesebbet vásárlunk – visszaesett a kiskereskedelmi forgalom

tasr

Első előrejelzés: a tél korábban érkezik Európába, és keményebb lesz…

Aljakszandr Lukasenka

Rendeletben tiltotta meg az áremelést Lukasenka elnök Fehéroroszországban

Gúta

Díjazták a kivételeset alkotó gútaiakat

borz k

Vérszomjas veszett borz tartja rettegésben a szlovák falu lakosait

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.