Bugár és Gyimesi is megosztó személyiség, a Szövetség a parlamenti küszöbön táncol

A felmérés szerint Bugárt, aki jelenleg már aktívan nem politizál és a parlamenti választáson sem indul, a szlovákiai magyarok 91 százaléka ismeri, de csak 30 százalék szavazna rá. Az ismeretségi rangsorban Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke követi (70 százalék), akire a magyarok 30 százaléka voksolna. Az első, a Szövetség színeiben politizáló személyiség az ismertségi lista harmadik helyén szerepel, Berényi Józsefet, az MKP-platform vezetőjét a szlovákiai magyarok 67 százaléka ismeri és 49 százalék szavazna is rá. Őt hasonlóan magas ismertségi és potenciális választottsági mutatóval követi Sólymos László (Híd-platform), a Szövetség Országos Tanácsának elnöke és Bárdos Gyula (MKP-platform), a Csemadok országos elnöke.Az első tíz helyezett közé, a Szövetség ismert politikusain kívül, bejutott még Gyimesi György és Grendel Gábor. Mindketten az OĽaNO parlamenti frakciójának a tagjai. Az előbbinek az ismertsége 58, az utóbbinak 57 százalék, és szinte azonos arányban szavaznának rájuk a szlovákiai magyarok, Gyimesire 28, Grendelre 29 százaléknyian voksolnának. Őket követi a szövetséges Nagy József (Összefogás-platform) 49 százalékos ismertséggel. Az ismertségi rangsor kilencedik helyén szerepel még Gál Zsolt egyetemi tanár, a Magyar Fórum alelnöke (44 százalék). A tizedik helyet megosztva Bauer Ildikó, a Szövetség komáromi polgármesterjelöltje és Forró Krisztián, a párt országos elnöke szerezte meg. A magyarok 43 százaléka ismeri őket. Bauer egy intenzív kampány után maradt alul a város regnáló polgármesterével, Keszegh Bélával szemben. Bauert a magyarok 31, míg Forrót a 36 százaléka választaná meg.

Őket, immáron a 11. helyen, követi Orosz Örs, a Szövetség Összefogás-platformjának vezetője (42 százalék ismeri), az MKP-s Őry Péter (41 százalék ismeri), az ugyancsak MKP-s Farkas Iván (34 százalék ismeri), a hidas Agócs Attila (33 százalék ismeri), az Összefogás színeiben politizáló Mózes Szabolcs (31 százalék ismeri), aki a Szövetség alelnöke is egyben, valamint a Híd-platform elnöke, Rigó Konrád (24 százalék ismeri). Mögöttük kifejezetten regionális politikusok szerepelnek a listán.

Megosztó személyiségek

A kutatást vezető Lampl Zsuzsanna lapunknak elmondta, érdekes, hogy Gyimesi és Grendel ismertsége és a potenciális választottsága annak ellenére nagyjából azonos, hogy a magyar nemzetiséget érintő témákkal kettejük közül hangsúlyosan csak az előbbi foglalkozik. A szociológus rámutat, az egyes személyiségek ismertsége és potenciális választottsági mutatója a legtöbb esetben különböző értéket vesz fel. „Minél közelebb esik egymáshoz a két szám, az adott politikusnak ez annál pozitívabb visszajelzés” – tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte, csak a kifejezetten regionális szereplők esetében esik teljesen közel egymáshoz a két érték. Ennek mintapéldája a kelet-szlovákiai Furik Csaba (MKP-platform), Kisgéres polgármestere, akit a magyarok 16 százaléka ismer és ugyancsak 16 százalék választana meg.

Lampl szerint azt is érdemes megfigyelni, hogy egyes személyiségeknek sokkal nagyobb az ismertsége, mint azok aránya, akik rájuk szavaznának. Bugár Bélát például háromszor többen ismerik, mint amennyien szavaznának rá. A szociológus szerint ez egybevág azzal, hogy bizonyos értelemben megosztó személyiségről van szó. Simon Zsolt, Gyimesi György, Grendel Gábor esetében is nagyjából kétszeres az ismertség és a potenciális választottság közti arány. Lampl rámutat, Forró Krisztiánról, a Szövetség elnökéről azonban nem lehet elmondani, hogy megosztó személyiség lenne, hiszen, ahogy feljebb írtuk, ugyan csak 43 százalék ismeri, de 36 százalék szavazna is rá. „Ahhoz képest, hogy pártelnök, elég kevés a 43 százalék” – tette hozzá Lampl. A szociológus arról is beszélt, Berényi, Bárdos és Sólymos kiemelkedően magas potenciális választottsági mutatóval rendelkezik. A rangsorban valójában csak ők hárman értek el negyven százalék feletti eredményt, ezen belül Berényi 49 százalékot. „Olyan személyiségek, akik már hosszabb ideje jelen vannak a nagypolitikában. A választók körében egyfajta elégedettség mutatkozik velük szemben” – tette hozzá a szakértő.

Küszöbön a Szövetség

Korábban már megírtuk, hogy a kutatás során arra a kérdésre, hogy a felsorolt pártok közül melyikre szavazna, a válaszadóknak csupán 56 százaléka említett konkrét politikai szereplőt. További 44 százalékuk viszont nem nevezett meg pártot. Az utóbbiak közül 20 százalék még nem döntötte el, kit választana, 13 százalék pedig nem menne el szavazni, 11 százalék ugyanakkor nem válaszolt. A konkrét pártot említő válaszadók közül a Szövetségre 58,3 százalék szavazna, a Magyar Fórumot 15,6 százalék választaná. A többi párt közül a Progresszív Szlovákia (5,4%), a Hlas (4,9%), valamint a Smer (4,2%) és az OĽaNO (4,1%) kapná a legtöbb szavazatot.

A felmérést a Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege január 20. és február 17. között készítette. 1051, Dél-Szlovákiában élő, magyarul tudó 18 éven felüli személyt kérdeztek meg, akik közül 87 százalék magyar anyanyelvű, 78 százalék pedig magyar nemzetiségű. A mintát, amely a nagyjából 440 ezer felnőtt szlovákiai magyar választó összességét volt hivatott leképezni, Gyurgyík László demográfus állította össze. A szakértő lapunknak elmondta, ha figyelembe vesszük, hogy 56 százalék menne el szavazni, majd a pártválasztóknak 58,3 százaléka szavazna a Szövetségre, akkor ez valamivel több mint 140 ezer választónak feleltethető meg. Az MKP-t, az Összefogást és a Magyar Fórumot magába foglaló MKÖ választási csoportosulás a 2020-as parlamenti választáson 112 662 szavazatot szerzett, ami 3,9 százalékos eredményre volt elég. Három évvel ezelőtt a Híd 59 174 szavazatot kapott, ami 2,05 százalékot jelentett. Az előző parlamenti választáshoz hasonló részvételi aránnyal számolva a Szövetség a mostani felmérés szerit az ötszázalékos parlamenti küszöbön táncol. A mostani felmérés szerint az, hogy az egyelőre önállóan politizáló Magyar Fórumot a magyarok 15,6 százaléka támogatja, valamivel kevesebb, mint 40 ezer választót jelent. Gyurgyík azonban felhívta a figyelmet, hogy a most még bizonytalan választók egy része szeptember 30-ig még valamely párt mellé leteszi a szavazatát. A demográfus úgy véli, az egyes személyiségekre vonatkozó adatokból nem lehet megmondani, végső soron mennyi magyar adná rájuk a voksát. Rámutatott, ebben a tekintetben Gyimesi esetében egy érdekes ellentmondás látszik, míg ugyanis az OĽaNO, amelynek listáján a politikus indult, nagyjából 4 százalékos támogatottsággal bír (körülbelül 10 ezer magyar szavazat), addig a képviselőre a magyarok 28 százaléka voksolna. Gyurgyík úgy véli, ez talán azzal magyarázható, hogy a válaszadók egy részének nem biztos, hogy azonnal eszébe jut, Gyimesi az OĽaNO-ban politizál.