Új pontozás, régi bajnokok

Négyszer avattak győztest a torinói műkorcsolya Európa-bajnokságon, négyszer hallotta a Palavela Sportcsarnok közönsége az orosz himnuszt. S bár Budapesten szerzett címét csak a Totmjanyina-Marinyin páros és a Navka-Kosztomarov jégtánckettős védte meg, Jevgenyij Pluscsenko és Irina Szluckaja is jól ismeri már a dobogó legfelső fokát. Mondhatnánk, semmi váratlan nem történt Torinóban. S lehet, hogy az olaszországi kontinensviadal eredményei nem különösebben meglepőek, de meglepően fordulatosan alakultak ki.

Joubert csupán három ponttal Pluscsenko mögött, a francia Delobel-Schoenfelder jégtánckettős a dobogón, Susanne Pöykiö történelmi ezüstje a nők mezőnyében, Obertasz és Szlavnov Tyihonovék előtt... A rövidprogram után csak ötödik Lindemann végül dobogós, Sebestyén Júlia ezzel szemben lecsúszik az éremről... S ez csak néhány a torinói események érdekes, izgalmas vagy épp bosszantó sorozatából.

A rövidprogram és a kűr végeredménye csupán a párosoknál egyezett meg, a többi kategóriában változott az állás. Ez részben talán az új pontozási rendszernek is köszönhető, bár azt azért merészség lenne állítani, hogy az új pontozásban az eredmények befolyásolása ki van zárva (mint ahogy Sebestyén Júlia kűrjét követően sok magyar szurkoló éppen ennek ellenkezőjét érezte), de a műkorcsolya természetéből adódóan soha nem lehet objektív sportág...

Most még nagy a zúgolódás, de annak idején a kötelező gyakorlatok eltörlését is felháborodás fogadta – ma meg már alig emlékszünk rájuk. A megváltoztatott rendszerből sokan hiányolják a mágikus erejű hatost. Helyette megszületett azonban az egyéni legjobb eredmény fogalma. Torinóban még szinte mindenki javított, hisz eddig csak a Grand Prix-versenyeken alkalmazták az új értékelést, de néhány év múlva valószínűleg ugyanolyan ováció fogadja majd az egyéni legjobbat vagy esetleg a világcsúcsot jelentő eredményt, mint egykor a 6,0-át. Ha csak addig (ahogy néhányan rebesgetik) nem történik újabb változás... (bt)