Tündérmese: bajnok a Leicester

Valóra vált a lehetetlen: a Leicester City futballcsapata megnyerte az angol bajnoksá-got. A szezon előtt ötezersze-res volt a szorzó a győzelmük-re, arra nagyobb esélyt láttak a fogadóirodák, hogy Elvis életben van. A Rókák tündérmesébe illő sikere sokaknak visszaadta a hitét a futballban: sokmilliós gázsik és sztárjátékosok nélkül is lehet bajnokcsapatot építeni.

Hétfőn este a Premier League 36. fordulójának utolsó meccsén a Chelsea 2:0-s hátrányból felállva 2:2-es döntetlent ért el a táblázat második helyén álló Tottenham ellen, s ezzel eldőlt a bajnoki cím sorsa: a Leicester City (ejtsd: Leszter Sziti, és még véletlenül sem Lejcseszter!) előnye a tabella élén 7 pont maradt, vagyis két fordulóval a bajnokság vége előtt behozhatatlan előnnyel vezet.

A Rókák legtöbb játékosa a csapat legjobb góllövőjének, Jamie Vardynak a házában nézte a mérkőzést, a drukkerek pedig a ház előtt gyülekeztek, hogy aztán a hármas sípszó után elkezdődjön a világraszóló parti. A csapat vezetőedzője, az olasz Claudio Ranieri Rómában tudta meg a jó hírt, ahol 96 éves édesanyját látogatta meg. „Gyakorlatias ember vagyok, mindig csak a soron következő meccset akartam megnyerni, és segíteni a játékosoknak, hogy hétről hétre fejlődjenek. Sosem gondolkodtam azon, milyen messzire is juthatunk. A játékosok fantasztikusak voltak. Csak az ő lelkesedésük, elszántságuk és csapatszellemük által válhatott valóra ez az álom.”

Az edző

Az idény előtt már az is bátor jóslatnak számított, ha valaki nem a kiesőjelöltek közé várta a Leicestert. „Az edzőt váltó Leicester is veszélyben lehet – Nigel Pearson helyét az a Claudio Ranieri vette át, aki az utóbbi időben kudarcot kudarcra halmozott” – írtuk augusztusban lapunk Focitipp mellékletében.

A 64 éves olasz szakvezető korábban sosem volt bajnok, pedig irányította a Napoli, a Fiorentina, a Chelsea, az Atlético Madrid, a Juventus, az AS Roma és az Internazionale együttesét. Leicesterbe egy dicstelen görögországi kitérő után érkezett, a görög válogatott szövetségi kapitányaként a magyarok Eb-selejtezőcsoportjában szégyenteljes vereséget szenvedett hazai pályán a Feröer-szigetektől. „Mindig hittem benne, hogy egyszer bajnok leszek. De továbbra is ugyanaz az ember vagyok, akit a görögök kirúgtak” – jegyezte meg élete legnagyobb sikere után Ranieri.

A történelem

A Leicester 132 éves történetének eddigi legnagyobb sikere egy bajnoki második hely (még 1929-ből) és három Ligakupa-győzelem (1964, 1997, 2000) volt. 2009-ben csak a harmadosztályban szerepelt az együttes, a Premier League-be két éve jutott fel, de újoncként majdnem kiesett. Csak az mentette meg a Rókákat, hogy az utolsó kilenc meccsükből hetet megnyertek.

Ilyen előzmények után nem volt meglepő, hogy Ranieri a szezon előtt a biztos bentmaradást jelentő 40 pont megszerzését tűzte ki célul. Ezt a mérföldkövet végül már januárban elérte a csapat.

A Leicester a 24. olyan klub Angliában, amely bajnoki címet nyert, és 1978 (a Nottingham Forest diadala) óta az első együttes, amely fennállása első bajnoki címét aratja. A Blackburn 1995-ös sikere óta először fordul elő, hogy a bajnoki trófea nem Londonba vagy Manchesterbe kerül.

A tulajdonos

A Leicester City bajnoki címe sokak szerint az évszázad sportszenzációja, a kiscsapatok diadala a Rókák költségvetésének többszöröséből gazdálkodó sztárklubok felett. De a Leicester sikere mögött is áll egy erős tulajdonos. Vichai Srivaddhanaprabha thaiföldi üzletember a hazájában monopolhelyzetben lévő duty-free lánc, a King Power tulajdonosa. 2011-ben előbb szponzori szerződést kötött az akkor másodosztályú csapattal, majd az egész klubot megvette.

Az együttes az első szezonokat rendre komoly mínuszban zárta (az új tulajdonos első három idényében 35, 42, illetve 26 millió eurós veszteséggel fejezték be a szezont), ráadásul a thaiföldi mecénás megsértette az angol másodosztályban használt pénzügyi fair playt. Srivaddhanaprabha jóval a piaci árakon felül kötött szponzori szerződést a saját cégével, a King Powerrel egy gyanús körülmények között létrehozott cégen keresztül.

A pénzügyi fair play szabályai azonban Angliában a Premier League-ben már nem érvényesek, így a klub csak akkor számíthatna büntetésre, ha netán kiesne az első osztályból…

A költségvetés

A Leicester City példája azt is megmutatta, hogy viszonylag kevés pénzből is lehet ütőképes csapatot építeni. A transfermarkt.com oldal adatai alapján a Rókák jelenlegi keretükért összesen 62 millió eurót fizettek, a CIES futballvizsgáló cég szerint pedig a játékosok szezonbeli összfizetése 61,3 millió euró. Csak összehasonlításképpen, a tavalyi bajnok Chelsea két meghatározó tagjáért, Diego Costáért (38 millió) és Eden Hazardért (40 millió) többet fizettek a londoniak, mint a Leicester az egész keretért együttvéve, a tavalyi bajnokcsapat összkeresete pedig 272,5 millió euró volt.

A játékosok piaci értéke természetesen azóta a többszörösére nőtt, a tulajdonosok azonban állítják, nem fogják kiárusítani a csapatot. „A játékosok együtt akarnak maradni, együtt harcolni, hogy lássák, milyen messzire juthatnak el együtt” – nyilatkozta Srivaddhanaprabha.

A kulcsemberek

A legtöbbet ragozott név Jamie Vardyé, nem csoda, mert a középcsatár története filmbe illő: 2012-ben még egy gyárban dolgozott és heti 30 fontért játszott az ötödik ligás Fleetwood Townban, a mostani idényben pedig 22 góllal a Leicester legjobb góllövője. A találatai ráadásul nagyon értékesek is, 11 gólja a vezetést jelentette a Rókáknak, ilyen sokszor senki más nem juttatta vezetéshez csapatát a szezonban.

Az algériai Rijad Mahrez két éve 500 ezer euróért érkezett a csapathoz, az aktuális szezonban pedig 17 gólt lőtt és 11 gólpasszt adott, a Premier League-játékosok pedig az év futballistájává választották.

A középpályán Kanté a biztos pont, a szereléseket és a labdaszerzéseket tekintve az első helyen áll a bajnokságban. 34 meccsen 111-szer szerelt sikeresen, és 142-szer szerzett labdát.

A kapuban Kasper Schmeichel áll, a védelem oszlopai Wes Morgan és Robert Huth, a Leicester City pedig 15 mérkőzésen nem kapott gólt. (A csapat ennyiszer pizzázhatott, Ranieri ugyanis ezt ígérte a védenceinek, ha sikerül nullára hozniuk egy meccset.)

A fogadóirodák

A Leicester meseszerű diadalának legnagyobb vesztesei az angol fogadóirodák, amelyeknek összesen több mint 50 millió fontot kell kifizetniük a kiscsapat bajnoki címére érkezett tétekre. Az egyik fogadóiroda szóvivője szerint ez az esemény meg fogja változtatni a szorzók kalibrálását is, az ötezerszeres pénz a lehetetlen kategória – amikor a görögök megnyerték az Eb-t, arra is csak százszoros volt a szorzó.

John Micklethwait angol újságíró azonban verheti a fejét a falba: a korábban a The Economistot, jelenleg pedig a New York-i székhelyű Bloomberget irányító szakíró Leicester-drukkerként minden évben feltett 20 fontot arra, hogy kedvencei bajnokok lesznek, de a mostani szezon előtt megfeledkezett róla. „Legbelül úgy éreztem, megspóroltam húsz fontot. Hatalmas hiba volt…” – kommentálta az esetet Micklethwait. (bt)