Nem minden sofőr tart a szigorú bírságtól

Pozsony. A szlovák rendőrség az elmúlt évtizedekben nem változtatott taktikáján, a közúti kihágások csökkentése érdekében folyamatosan emeli a bírságokat. Szakértők szerint viszont a szigorú bírság nem mindig hozza meg a várt eredményt, szükség lenne az alternatív büntetésekre is.

Minél szigorúbb közlekedési kihágás, annál szigorúbb bírság. Ezt a szabályt tartja már néhány éve szem előtt a szlovák rendőrség. Ha egy sofőr 60 km/órával lépi túl az előírt sebességet, akkor a rendőrök 250-től 800 euróig terjedő helyszíni bírságról dönthetnek, a közigazgatási eljárásban aztán ez az összeg elérheti a kerek ezer eurót is. Csak és kizárólag a rendőr megítélésén múlik, milyen büntetést ad a törvény által meghatározott kereteken belül.

Újabb szigorítás

A belügyminisztérium idén emelete meg a kihágásokat, ám a rendőrség szerint csak a legsúlyosabb szabálysértésekért kérnek el több pénzt az egyenruhások. A rendőrség szerint ez a szigorítás már lassan meghozza az eredményét, a statisztikák szerint ugyanis 2016 első félévében kevesebben haltak meg az utakon és kevesebb volt a súlyos sérült még akkor is, ha az utakon több baleset történt.

Az első félévben 6296 közlekedési baleset történt az ország útjain, ami 37-tel több, mint az előző év hasonló időszakában. A halálos áldozatok száma azonban mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Míg tavaly az első félévben 114-en, idén 92-en vesztették életüket közlekedési baleset következtében. Súlyosan 416-an, könnyebben 2645-en sérültek meg. 650 esetben ittas vezetés okozta a balesetet – ismertette a rendőrségi statisztikákat Ľubomír Ábel országos rendőrfőkapitány-helyettes. A legtöbben autókban haltak meg, 52-en, őket a gyalogosok (27), a motorosok (8) és a kerékpárosok (5) követik. Ábel elmondta, az elmúlt 23 évben csak 2013-ban alakultak kedvezőbben a baleseti mutatók.

Ami a bírságokat illeti, a rendőrség idei statisztikákkal még nem rendelkezik, azt viszont tudni, hogy tavaly több mint 450 ezer közlekedési szabálysértést büntettek, összesen 18,5 millió eurót szedtek be a sofőröktől. A legtöbb bírság helyszíni volt, csak elvétve kerül az eset közigazgatási eljárásra.

Akinek a pénz nem számít

A rendőrség szerint a leggyakrabban büntetett kihágások is tükrözik, mi okozza a közúti balesetek többségét. Tavaly például több mint 20 ezer sofőrt azért büntettek meg, mert hands-free készülék nélkül telefonált, 16 ezer sofőr a kikapcsolt biztonsági öv miatt kapott bírságot, ám több mint 290 ezer az előírt sebesség túllépéséért. A balesetek többségére a gyorshajtáson kívül pont azért kerül sor, mert a sofőr nem szentel kellő figyelmet a gépjármű vezetésének.

Ján Bazovský szerint a bírság nem mindig segít, ugyanis akik szeretnek kockáztatni, azokat a bírság nem érdekli. Egyrészt azért, mert túl sok pénzük van, s a 800 eurót is nyugodtan kifizetik a helyszínen, másrészt azért, mert a gyorshajtást, az ámokfutást egyfajta adrenalin-sportként kezelik. Bazovský ezért ilyen sofőröknél inkább a gépjármű-vezetéstől való eltiltást vagy a gépjármű elkobozását javasolná.

Jövedelem alapú bírság

A közúti közlekedésről szóló törvény korábbi módosításai során már nemegyszer felmerült, hogy Szlovákiában is bevezetik a jövedelem szerint kiszámított bírságokat. A szabálysértőnek így a bére alapján számítanák ki a bírság összegét. Így aztán ugyanazért a szabálysértésért egy tanár jóval alacsonyabb büntetést kapna mint egy parlamenti képviselő.

Ezzel a módosítással ráadásul Szlovákia nem számítana úttörőnek, hiszen a skandináv országokban, például Finnországban a bírságot az illető személy éves jövedelme alapján számítják ki. A finn rendőrség például tavaly több mint 230 ezer eurós büntetést szabott ki gyorshajtásért. Az illető negyven kilométerrel lépte túl a megengedett sebességet Helsinki központjában. Két évvel ezelőtt egy telefonszolgáltató igazgatójával 150 ezer eurós büntetést fizettettek ki. A szabálysértő végül kiharcolta, hogy bírságát nem egész nyolcezer euróra csökkentsék, ugyanis bebizonyította, hogy az előző évben lényegesen kevesebb volt a jövedelme.

Szakértők gyakran figyelmeztetnek, hogy a szlovák törvények késve reagálnak olyan előírásokra, amelyek más európai országokban beváltak s jelentősen hozzájárultak a balesetek számának csökkentéséhez. Például Németországban vagy Ausztriában a rendszeresen szabályt sértő sofőröknek speciális tanfolyamokat, pszichológiai kivizsgálásokat kell abszolválniuk ahhoz, hogy ismét volán mögé üljenek, Szlovákiában ilyen szabályok nem léteznek.