Ki viszi el az újabb balhét?

Andre Lakos (jobbra) sok borsot tört Róbert Petrovický orra alá, árnyékként kísérte a szlovák válogatott csapatkapitányátTASR/EPA-felvétel „Ezek a rossz eredmények nem csak az én számlámra írhatók, ahogy a szentpétervári siker sem csak az én érdemem volt” – kezdte beszámolóját a csalódott tréner, aki természetesen a tengerentúlon és idehaza is a bírálatok kereszttüzébe került. „Amikor elutaztunk az olimpiára, mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy milyen kockázatokkal jár a nevezés és természetesen a selejtező. Még most is azt állítom, hogy nem a nevezéssel volt a probléma, mert a mér-kőzések napján a lehető legjobb csapatot küldtem a jégre. Szerintem a nagy akarás bénítólag hatott, hiszen mindenki azt várta tőlünk, hogy simán bejutunk a legjobb nyolc közé. A többi csapat viszont nyugodtan hokizott, mert nem sorolták őket a favoritok közé. Az első balsikert követően elbizonytalanodtak a csapat tagjai, ez érthető, hiszen veszélybe került a továbbjutás. Még visszatérnék a németek elleni nyitómérkőzésre. Mi kezdtünk aktívabban, az ellenfél viszont csak védekezett. Balszerencsénkre kaptunk egy könnyen hárítható gólt, utána pedig nem tudtunk talpra állni...

Az olimpia előtti nevezéssel szinte mindenki egyetértett, hiszen Peter Šťastný a tengerentúlon mindent megtett, hogy minél több NHL-es korongozó ott lehessen a kvalifikációs mérkőzéseken. Most ugyanezek az emberek mást mondanak, a németek taktikáját dicsérik: „Németország hónapokon át egy ugyanazon kerettel készült az olimpiára. Ezt megtehették, mert csak egy-két játékosuk hokizik a tengerentúli profi bajnokságban. Hasonlóan jártak el a svájciak is. Most is csak azt tudom mondani, hogy a németek semmivel sem játszottak jobban, mint mi, csak határozottabbak voltak a kapu előtt és remekül használták ki helyzeteiket. És még valami, kapusuk szenzációs teljesítményt nyújtott, még a gólnak látszó lövéseket is hárította. Nem értem, hogy egy siker után nemzeti hősként ünneplik a csapatot, most viszont megölnék a játékosokat és a szakvezetőket” – mondta a szlovák hokiválogatott vezetőedzője.

A tréner természetesen megemlítette az Extraliga alacsony színvonalát és a honi bajnokságban korongozó hokisok gyenge erőn-létét. Egyes híresztelések szerint Ernest Bokroš, a zólyomi csapat edzőjének (korábban a Slovant irányította) nyomására küldték haza a pozsonyiak hokisát, Podkonickýt és Puchert is. „Nagano óta annyi változás történt, hogy az NHL-ben 27 játékosunk van. Ezek nagy részét – az ismert okok miatt – nem nevezhettük a selejtező mérkőzésekre. Tisztában voltunk azzal, hogy azok, akik játszhatnak, fáradtan érkeznek, s elmaradnak a várakozástól. Ezt nekik is megemlítettük, ám ennek ellenére a rajt mellett döntöttek. Az európai klubokban szereplők többsége csak a harmadik sorban kap játéklehető-séget, így a sorsdöntő pillanatokban csak a cserepadon ülnek. A szentpétervári vb-re egy olyan csapatot sikerült kialakítanunk, a-melynek valamennyi tagja remek formában volt; s az NHL-es játékosok is átlagon felülit produkáltak” – magyarázkodott Filc.

Žigmund Pálffyval kapcsolatban a tréner a következőket nyilatkozta: „Tisztában vagyok azzal, hogy másban állapodtunk meg a Los Angeles vezetőivel, de akkor, abban a pillanatban, amikor vesztésre állt a csapat, úgy döntöttem, az egyik legjobb szlovák hokisnak nem a kispadon, hanem a jégen a helye. Chárával kapcsolatban képtelenebbnél képtelenebb dolgok láttak napvilágot, például az, hogy a téli stadion előtt várt ránk. Ez nem igaz, mert az édesapját kereste a tömegben, akinek a belépőt szerette volna átadni.”

Természetesen Peter Šťastný főmenedzser is szót kapott: „Huszonöt éve csak a jégkorongnak élek, s ezután a fiaskó után is mindent megteszek, hogy ismét a régi sikereket idéző sportág legyen a hoki. A szakvezetésen múlik, mivel bíznak meg. A hazatérést követően becsületesen elkészítem az olimpiai szereplésünk elemzését.”

A legfrissebb értesülések szerint a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) végrehajtó bizottsága is azt szeretné, ha megváltozna az olimpiai selejtező lebonyolítási formája. Ha ezt jóváhagynák az illetékesek, akkor már a 2006-os torinói olimpia kvalifikációján ott lehetnének az NHL-es játékosok.