Néhány politikus meglebegtette az Európai Unióból való kilépés lehetőségét, sőt szóba került az is, hogy a kérdésről népszavazást tarthatnának Szlovákiában. Ifj. Mészáros Lajos jogász ezúttal a referendum intézményével foglalkozik, olvasói levélre reagálva.
Népszavazással vezethetnek ki az EU-ból?
Olvasói levél:
Nagyon megdöbbentett az a nemrégi politikusi kijelentés, amely szerint elképzelhető Szlovákia kilépése az EU-ból. Igaz ugyan, hogy később igyekeztek újraértelmezni, enyhíteni ezt a véleményt, de ez már nem változtat azon, hogy szóbeszéd tárgya lett a kilépés lehetősége. Mint a médiát aktívan követő ember arra is felfigyeltem, hogy a közszereplők abban egyetértenek, hogy a kilépés csakis akkor történhetne meg, ha az emberek úgy döntenének egy népszavazáson. Ezzel kapcsolatban érdekelne, valóban elképzelhető az EU-ból való kilépés népszavazás útján, és ha igen, milyen jogi feltételei vannak egy népszavazásnak?
A népszavazás témájával 2022-ben, többek között a szlovák–amerikai védelmi szerződés kapcsán, foglalkoztunk először. Ahogy akkor, most is elsőként azt kell tisztázni, hogy a népszavazás kétféle lehetséges formája – az országos és a helyi – közül olvasónk kérdései az országos népszavazást érintik, ezért most is az országos népszavazással foglalkozunk.
A népszavazás (más néven: referendum) az állampolgárok alkotmányos joga, az ún. közvetlen demokrácia egyik formája, amely lényege, hogy a nép közvetlenül gyakorolja a hatalmat, nem pedig választott képviselőin keresztül. Mivel azonban Szlovákiában ún. parlamentáris, vagyis képviseleti demokrácia van – ami azt jelenti, hogy bizonyos időközönként megválasztjuk parlamenti képviselőinket, hogy helyettünk gyakorolják a hatalmat –, a népszavazás csak kivételes, kiegészítő eszköze a hatalomgyakorlásnak.
A népszavazás alapvető jogi feltételeit közvetlenül az alkotmány rögzíti, amely többek között arról is rendelkezik, hogy milyen kérdésekről kötelező (más államokkal való államszövetségbe lépésről vagy onnan való kilépésről), milyenekről lehetséges (más fontos közérdekű kérdésekről) és milyenekről nem engedélyezett (alapjogokról és szabadságokról, adókról és elvonásokról, az állami költségvetésről) népszavazást tartani. Tekintettel arra, hogy az Európai Unióból való kilépés kérdéséről szóló népszavazást nem zárja ki az alkotmány, és kétségkívül egy jelentős közérdekű kérdésről van szó, előfordulhat, hogy a kilépésről az állampolgárok népszavazáson döntsenek.
Ami a gyakorlatot illeti, az alkotmány 95. cikke szerint népszavazást a köztársasági elnök írhat ki a parlament vagy legalább 350 000 állampolgár által aláírt petíció kezdeményezésére. Elérni egy népszavazás kiírását tehát nem kis feladat, még ha bárki belefoghat is. Ha pedig sikerülne is elérni a népszavazás kiírását, annak érvényességéhez nemcsak az összes választásra jogosult állampolgár többségének a részvétele szükséges, hanem az is, hogy a népszavazásban feltett kérdést a résztvevők legalább fele plusz egy fő támogassa. Ez a legutóbbi, 2023-as népszavazási adatok alapján (amikor kb. 4 380 000 polgár szavazhatott volna) azt jelenti, hogy ahhoz, hogy Szlovákia népszavazással kilépjen az EU-ból, kb. 2 190 000 szavazónak kéne részt vennie a referendumon, és közülük legalább 1 095 001 szavazónak kéne a kilépés mellett szavaznia.
A rendkívül szigorú feltételeket elnézve tehát ugyan nem lehetetlen, de jelenleg nehezen elképzelhető, hogy egy effajta népszavazás „sikeres” volna. Ez azért sem valószínű, mivel Szlovákia történetében eddig kilenc népszavazást tartottak, amelyek közül csak egy volt érvényes, éppen az EU-ba való belépésről szóló 2003-ban, amelyen a szavazatra jogosultak 52,15 %-a vett részt, és a résztvevők 92,46 %-a szavazott a belépésre.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.