Tíz emberrel sem állt be védekezni, ám végül súlyos, 3:1-es vereséget szenvedett a DAC a labdarúgó Európa Liga-selejtező 2. fordulójának első mérkőzésén a Dinamo Minszktől.
Keserű lett a vége a Minszk ellen
Tíz emberrel sem állt be védekezni, ám végül súlyos, 3:1-es vereséget szenvedett a DAC a labdarúgó Európa Liga-selejtező 2. fordulójának első mérkőzésén a Dinamo Minszktől. A továbbjutáshoz csoda kellene idegenben.
Peter Hyballa, a DAC vezetőedzője először ült a kispadon a MOL Arénában, miközben elődje, Marco Rossi a magyar válogatott szövetségi kapitányaként a VIP-szektorból nézte a meccset.
Az már az első percekben nyilvánvalóvá vált, hogy Hyballa is roppant temperamentumos tréner, ahogy az is, hogy a minszki Dinamo nagyobb játékerőt képvisel a tbiliszi névrokonnál. Hyballa ezer fokon égett, játékosaival folyamatosan kapcsolatot teremtett, hol Vidával pacsizott, hol Šimčáknak veregette meg a vállát, olykor bőszen jegyzetelt, aztán ismét vehemensen mutogatott és kiabált.
Jól kezdett a DAC
A DAC 4-3-3-as felállásban játszott, és az elejétől kezdve igyekezett kezdeményezően fellépni. Volt jó lövése Bayónak, Hercnek és Pačindának is, de a Dinamo Minszk gyakorlatilag az első igazi helyzetéből vezetést szerzett – egy beadást követően Macej lábbal spárgázott ki egy megpattanó fejest a gólvonalról, ám a labda pont Begunov elé pattant, s ő be is passzolta a hálóba.
A kapott gól megzavarta a sárga-kékeket, Macej cselezéssel hozta a frászt a szurkolókra, Kalmártól elpattogtak a labdák. De megvolt az egyenlítési lehetőség: Bayo buktatása után Kalmár jól helyezett szabadrúgását Gorbunov védte.
Nagyjából fél óra után az addig agilisan játszó Šimčákon játszotta át magát egy minszki játékos, és a fiatal balhátvéd már csak lerántással tudta megállítani. Ezért kapta az első sárgáját, és hat percen belül jött a második is. Előtte azonban még Bayónak volt egy ziccere, fejesét Gorbunov akrobatikus mozdulattal védte ki.
Fordulópont volt a piros
Az ellentámadásnál Šimčák a felezővonalnál szabálytalankodott egy labda nélküli játékossal – a bíró nem mérlegelt, hanem azonnal felmutatta a második sárgát a balhátvédnek.
Innentől pedig egy másik meccs kezdődött.
„Teljesen felesleges volt a piros lap” – dühöngött a lefújás után Erik Pačinda.
Peter Hyballa már árnyaltabban fogalmazott: „A játékvezető Milan Šimčák első két szabálytalanságát rögtön sárga lappal büntette. Talán a másik előtt elég lett volna figyelmeztetni: nyugi, fogd vissza magad. De az is igaz, Milantól sem volt éppen okos gondolat a szabálytalanság. Szünetben le akartam hozni. Nem várta meg, saját magát küldette le a pályáról.”
Davis így már az első félidő utolsó négy percére beállt, Herc helyére.
A DAC-nak azonban élt a reménye egy jó eredményre, mert még az első félidő végén jött az egyenlítés egy kezezést követő büntetőből, amelyet Pačinda értékesített tankönyvbe illő profizmussal.
Bayo hős lehetett volna
A DAC aktív maradt, ám szerkezetet váltott, 4-2-1-2-vel próbálta lezárni a középpályát, és a baj végül nem is középről, hanem szélről érkezett, beívelések formájában. De előbb Bayo még egyszer hőssé válhatott volna, Pačinda ugratta ki zseniálisan. Az elefántcsontparti csatár 35 méterről egyedül mehetett a kapusra, de végül nem jött be a csele, és Gorbunov megkaparintotta előle a labdát. A sárga-kékek minden dicséretet megérdemelnek azért, hogy hátrányban is mindenképpen meg akarták nyerni a meccset, és nem álltak be védekezni, de nyilvánvaló volt, hogy nehéz lesz hatvan percet tíz emberrel bírni. A minszkiek is tudták, hogy felesleges kockázatvállalások helyett elég kivárniuk, mert a sárga-kékek előbb-utóbb óhatatlanul hibázni fognak.
Védelmi hibák
Hibáztak is. Negyedórával a meccs vége előtt egy jobb oldali beadásnál Macej nem lépett ki a kapuból, Makasz pedig Šatka mellől a hálóba fejelt. Nem véletlenül mondta Peter Hyballa, hogy a beadások előtt a széleken sokkal keményebben kellett volna fellépniük a hazaiaknak, túl sok beívelést engedtek a fehéroroszoknak. A kapusra külön nem tért ki, de nem lehet nem észrevenni, hogy a DAC-ba kiváló vonalkapusként érkező Macej talán már a vonalon sem a régi, a kifutásoknál pedig egyáltalán nem jeleskedik.
A DAC – ismét csak rendkívül szerethető módon – rohamozott az egyenlítésért, spontán vastaps tört ki a stadionban, de tündérmese helyett ezúttal könyörtelenül realista végkifejlet várt a 9227 nézőre: a hosszabbításban, a legutolsó támadás során a csereként beállt Gurenko behülyítette Koštrnát, középre ívelt, és ezúttal Nikolics fejelt Davis mellől a hálóba.
Három gól kell Minszkben
A nézők egy része még a hármas sípszó előtt hazaindult, a kemény mag erre azt skandálta: „Divatdrukkerek!”. Erik Pačinda annyira meg volt zavarodva a meccs után, hogy azt bizonygatta az újságíróknak, Minszkben elég lesz 2:0-ra nyerni, aztán ő is ráébredt, hogy idegenben legalább három gólt kellene rúgnia a DAC-nak a továbbjutáshoz.
Ez pedig akkor is eléggé science fiction kategória, ha a dunaszerdahelyi játékosok edzőjükkel egyetemben bizonygatták, a fociban bármi megtörténhet és az utolsó másodpercig küzdeni fognak.
„Három hülye gólt kaptunk, most már nincs más választásunk, minthogy mi is hármat rúgjunk” – mondta Pačinda. „Az EL-ben többet kell futni, mint a szlovák bajnokságban. A végére már elfogyott az erőnk, az utolsó percekben meg kell nyugodni a pályán – nyilatkozta Ljubicic. – Sehol sincs megírva, hogy 3:0-ra nyerünk Minszkben, de harcolni fogunk.”
Peter Hyballa arra hívta fel a figyelmet, hogy a visszavágón a fejpárbajokban is határozottabban kell viselkedniük védenceinek: „Nagyon gyorsan gólt kell szereznünk Minszkben, és akkor még lehet esélyünk. A foci képes váratlan fordulatokra.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.