Bírálják a döntési mechanizmust

Két boldog elnök. Friedrich Stickler (balról) az osztrák, Ralph Zloczower a svájci futballszövetség első embereTASR/EPAA tudósítások egybehangzóan bírálták a döntési mechanizmus kevéssé átlátható voltát. A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap azt írta: a jelek szerint a döntnökök integritása kétségbevonhatatlan, de egyesek hozzáértését illetően már felmerülhetnek kételyek. Nem jó, hogy nem tudni, mely pályázatok jutottak a győztes mellett az utolsó körbe. A cikkíró rámutatott: az európai futballpiac bővítése Kelet felé erős gazdasági érv lett volna amellett, hogy az Eb-t Oroszországnak, Magyarországnak vagy Dél-Kelet-Európának adják. Az UEFA azonban úgy ítélte meg, hogy az időpont még nem kedvező arra, hogy egy ilyen igényes projektet egy átalakulóban lévő országba vigyenek. Ennek ellenére azonban abból kell kiindulni, hogy az európai labdarúgás jövője Keleten lesz – írta a tekintélyes svájci lap, amely zürichi rovatában a döntés kapcsán örömünnepről számolt be.

A bécsi Die Presse címoldalán azt az értesülést közölte, hogy a svájci–osztrák pályázat az utolsó fordulóban 9:3-ra „győzött” Magyarországgal szemben. A lap egyébként újra ismerteti a várt jótékony gazdasági hatás mértékét azzal, hogy Ausztria közpénzekből finanszírozza a rendezvényt, s erre 110 millió eurót fordít, amelytől háromszoros megtérülést vár, különösen a felbecsülhetetlen reklámbevételekből, valamint az építőiparban és az idegenforgalomban jelentkező forrásokból. A lap azonban külön kommentárban arra is felhívja a figyelmet, hogy a pályázatban szereplő adatokat most készpénzre kell váltani, s ez még mindig sokkal könynyebb lesz, mint a mostani helyett kialakítani egy versenyképes válogatottat, hiszen épületeket könynyebb felhúzni, mint tehetséges focistákat találni és képezni.

A szintén bécsi Der Standard is úgy tudja, hogy a magyarok voltak a legerősebb ellenfelek, s végül 9:3-as győzelmet aratott az osztrák–svájci pályázat. A sok elhangzott nyilatkozat közül a lap Wolfgang Schüssel kancellárt és Alfred Gusenbauert, az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnökét idézte, ők mindketten főleg az osztrák labdarúgás fejlődését remélik a döntés nyomán.

A Kurier is arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek után már csak egy dolog hiányzik: az osztrák futballnak öt és fél éve van a felkészülésre, hogy ne blamálja magát saját hazájában. Egy másik kommentárjában a lap úgy véli: a jelek szerint köszönet illeti Angel Maria Villart, az UEFA alelnökét is, amiért az eredeti tervekkel ellentétben nem a továbbjutókkal kezdte a szavazási procedúrát, hanem a kimaradókkal, s így történt, hogy az osztrákok által legveszélyesebbnek tartott ellenfelek – a skót–ír kettős, Oroszország, továbbá Horvátország és Bosznia-Hercegovina – már az első körben kiestek.

A pénteki svájci lapok egytől egyig címlapon tálalják az osztrákokkal közös pályázat sikerét a 2008-as futball Eb-rendezésért csütörtökön befejeződött versengésben. „Igen! Megcsináltuk!” – hirdeti öles betűkkel a Blick, s máris rögtönzött számvetést végez: a világ harmadik legnagyobb sporteseménye – amelyben ottani részről Bern, Basel, Zürich és Genf érintett – 2,5 milliárd frankba kerül majd. A jegybevétel várhatóan 170 millióra rúg, 10 ezer újságírót és 400 ezer turistát várnak, a közvetítést pedig 300 országban láthatják.

Thomas Helbling svájci projektigazgató egyébként bejelentette lemondását Ralph Zloczower szövetségi elnökkel való nézeteltérései miatt. Utódja a „Mr. Eb”-poszton Adolf Ogi, egykori politikus vagy René C. Jaggi, a német FC Kaiserslautern népszerű klubelnöke lehet. A lap részletesen taglalja a szavazás menetét, melynek értesülése szerint az utolsó körében Magyarország 9:3-ra „kapott ki” az alpesiektől. Ami pedig a belépők árát illeti, várhatóan 70 és 380 frank között ingadoznak majd. A kandidálás egyetlen gyenge pontja a Zürich nyugati részén építendő stadion, melyről jövőre népszavazás dönt.

A Tages-Anzeiger karikatúrája a következő teendőket sorolja fel: sok új pénztárat építeni, pénztárcákat bővíteni és megfelezni a hotelszobákat. A liberális újság szerzője külön fejezetet szentel a magyarok várakozáson felüli szereplésének, és David Will skót tiszteletbeli UEFA-tagra hivatkozva fantasztikusnak és mélyen meghatónak nevezi a prezentált anyagot.

A konzervatív Neue Zürcher Zeitung „először illúzió, majd jóváhagyás” címmel közöl írást a genfi izgalmakról, és nehezen kivívott rajt-cél győzelemként jellemzi a sikert. A magyarokról annyit jegyez meg, hogy bár ebben a versenyben nem osztanak ezüstérmet, nincs miért szégyenkezniük, hiszen kiválóan szerepeltek a nyoni prezentáció során.

„Nem született meglepetés, de mégis fájó a vereség.” Ezt hangsúlyozta egybehangzóan a dán média azt követően, hogy az UEFA csütörtökön Ausztriának és Svájcnak ítélte a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát. „Azt mindenki sejtette, érezte, hogy ők nyújtották be a legjobb pályázatot. A döntés csak azért is kellemetlen, mert a többieknek közel két órát kellett várniuk a sorsuk beteljesedésére” – írta legfrissebb számában a Jyllands-Posten. „A svéd–norvég–dán–finn kandidálás is a jók közé tartozott, de nem volt a legjobb. Lehet, sőt kell tanulni a hibákból. Csak az a probléma, hogy nem tudjuk, hol keressük őket.”

A Politiken című napilap szintén azt kifogásolja, hogy az UEFA nem volt tekintettel az előre meghirdetett sajtótájékoztató időpontjához: „Tudjuk, nem egyszerű eldönteni, hol rendezzék a sportág második legnagyobb seregszemléjét. De akkor is! A vendégeket, akik ráadásul szép ajándékokat hoztak, és minden tőlük telhetőt megtettek a siker érdekében, nem illik megvárakoztatni.”

A Berlingske Tidende kiemeli, hogy szinte minden pályázó – köztük az egyedül induló magyar szövetség – nagyszerű munkát végzett, és nagyon megnehezítette a döntéshozók dolgát.

„Az osztrákok és a svájciak számítottak favoritnak, és nem okoztak csalódást. Azonban a többieknek sem kell szégyenkezniük. Az egyetlen baj, hogy most megint négy évet kell várni a következő lehetőségig.”

Lennart Johansson, az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke a 2008-as Európa-bajnokság megrendezésére benyújtott hét pályázatot egyaránt kiválónak ítélte és arra kérte a veszteseket, hogy újra próbálkozzanak, hiszen a most megszerzett tapasztalatok felhasználásával még tökéletesebb kandidálásokat készíthetnek a 2012-es tornára.

Johansson elárulta: az utóbbi hetekben komoly viták folytak a szövetségen belül, amelyeken világossá vált, hogy egyetlen pályázatot sem lehet egyértelmű favoritnak kikiáltani:

„Mindegyik mellett volt valami érv, ezért született meg nehezen a döntés.” Természetesen a győztes, osztrák–svájci kandidálást is méltatta, amely véleménye szerint megérdemelte a sikert. Az elnök kiemelte: „A két ország földrajzi fekvése és természeti viszonyai nagy előnyt jelentettek.”