A centenáriumi olimpia helyszínének bejelentése világméretű felháborodást váltott ki: Athén helyett ugyanis Atlanta nyert, a tradíciók helyett a profit diadalmaskodott.
Atlantában a pénz győzött az olimpiai szellem fölött
A centenáriumi olimpia helyszínének bejelentése világméretű felháborodást váltott ki: Athén helyett ugyanis Atlanta nyert, a tradíciók helyett a profit diadalmaskodott. Coubertin forgott a sírjában, de szeren-csére a CNN ezt nem közvetítette.
A balhé akkor kezdődött, mikor 1990-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a Georgia állambeli várost választotta Athén helyett. A felháborodás csak fokozódott, mikor felvetődött, hogy a döntés kövezkeztében jó néhány NOB-tag „jól járt”. Bizonyítani viszont senki nem tudott semmit, mivel a kritikus dokumentumok a nyomozás előtt elvesztek.
Bár az atlantai olimpia megítélése utólag elég vegyes, egy biztos: az üzleti mutatók káprázatosak voltak. A költségvetés 1,6 milliárd dollár volt, ebből az amerikai kormány 227 milliót magára vállalt. Hosszú sorban álltak azonban a szponzorok is: az NBC 456 milliót fizetett a közvetítési jogokért, a Coca-Cola 250 milliót adott. A belépőkből 430 millió folyt be, a szállodák és éttermek 5,1 milliárd dollárt kerestek.
Terror és szervezési hibák
Bár a pénz dőlt, a megnyitó elég kaotikusra sikeredett: a sportolók csak többórás várakozás után vonulhattak be, a végén pedig egyetlen, meglehetősen szűk kijárón terelték ki őket a buszpályaudvarra, ahol félóránként tűnt fel négy-öt autóbusz. Ezekre csak kocsmai verekedéseket idéző ökölharc árán lehetett felkerülni. Mire egyes sportolók visszaértek az olimpiai faluba, indulhattak edzésre... Aki pedig időben visszatért, az a vijjogó sziréna miatt nem tudott aludni, mely szinte minden éjszaka beindult, mivel túl érzékenyre állították be a biztonsági berendezést.
Rosszul vizsgázott a nyári játékok biztonságát garantálni hivatott Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI is. Ujjlenyomatot vettek az olimpiai falu lakóitól és lépten-nyomon igazoltatták őket, ennek ellenére az igazi katasztrófát nem tudták elkerülni.
1996. július 27-én a Centennial Olympic Parkban csőbomba robbant, amely két embert megölt és 111-et megsebesített. A vérben fekvő emberek képe sokkolta a sportkedvelőket: a német állami televízió épp a közelben forgatott, mikor a robbanás történt. Mint utólag kiderült, éjjel egy óra tájban egy akcentussal beszélő férfi telefonon bejelentette: az Olimpiai Parkban bomba fog robbanni. Egy gyanús csomagot a tűzszerészek el is szállítottak, de a helyszínre érkező FBI-osoknak még két éles bombát hatástalanítani kellett. A NOB úgy döntött, a játékoknak folytatódni kell, de ez nem a legjobb szájízzel történt.
Michael Johnson csúcsai
Atlanta kétes megítélése egyáltalán nem a fantasztikus teljesítményt nyújtó sportolókon múlt. Vegyük például a legendás Carl Lewist, aki itt szerezte meg kilencedik aranyérmét: a negyedik egymást követő olimpián nyerte meg a távolugrást, ezzel pedig beállította Al Oerter rekordját, aki szintén négyszer tudott nyerni ugyanabban a számban – diszkoszvetésben.
De ne feledjük a zseniális Michael Johnsont sem, aki Atlantában két világcsúcsot is felállított. 200 méteres síkfutásban 19,32-es idővel megdöntötte saját korábbi rekordját, a 400 méteres távot pedig 43,49 másodperc alatt teljesítette. Az olimpiák története során ő nyert először mindkét távon bajnokságot, négyszázon pedig elsőként védte meg olimpiai elsőségét.
Amerikában a siker és a pénz kéz a kézben jár: Michael Johnson e győzelmeket követően tizenkét- millió dolláros szerződést kötött a Nike-vel, majd önéletrajzi könyvet írt „A sárkány elpusztítása” címmel.
Kokó aranya
A katasztrofális rendezés ellenére a magyar csapat szép emlékekkel távozhatott Atlantából: hét aranyat, négy ezüstöt és tíz bronzérmet szereztünk. Az aranyakat Kiss Balázs kalapácsvető, a férfi kenu kettes, Kőbán Rita kajak egyesben, Rózsa Norbert 200 mellen, Czene Attila 200 vegyesen és már hagyományosan Egerszegi Krisztina női 200 háton szállították.
Kovács „Kokó” István pedig megszerezte a magyar ökölvívás tizedik aranyát, melyet az ünnepélyes díjátadó után azonnal mestere, Szántó Imre nyakába akasztott, elismerve az edző érdemeit. Az olimpia után profi ökölvívó lett, az Universum Brox-Promotion sportolójaként. Itt is szép eredményeket ért el, megszerezte a WBC és a WBO bajnoki címét is. Utolsó mérkőzésére 2002-ben került sor, mérlege 22 győzelem (11 KO) és 1 vereség (KO).
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.