A dunaszerdahelyiek egykori vezetőedzője szerint a DAC helyzete tragikomikus

Minden magára valamit is adó és szolid alapokon működő sport- vagy futballegyesületnél az a szokás járja, hogy tiszteletben tartja a játékosokkal és az edzőkkel kötött szerződést, amely alapján időben és rendszeresen bizonyos havi juttatásban (fizetésben) részesíti őket, illetve megfelelő feltételeket teremt az egyesület és a csapat méltó szereplésére a bajnokságban. Szomorúan kell megjegyeznem, hogy mindez a friss tapasztalataim alapján a dunaszerdahelyi DAC-nál nagyon-nagyon messze van a realitástól, és szinte tragikomikus körülmények között vergődik a foci minden szempontból. A játékosok szégyenletes módon lerongyolódott, lyukas trikókban, zoknikban edzenek. A DAC jelentős pénzösszeggel tartozik a játékosoknak és az edzőknek egyaránt, nekem például kb. 100 ezer koronával. A játékosállomány minőségét viszont hadd ne elemezzem, mert úgyszólván csapnivaló a helyzet. Már hónapokkal ezelőtt figyelmeztettem a vezetőséget, hogy kellő erősítések nélkül a csapat aligha menekülhet meg a 2. ligában, illetve szégyenletes szereplésre van ítélve. Mosoly volt a válasz, de a realitás inkább könnyeket igényel. Egy edző ugyanis nem azért kell egy 2. ligás csapathoz, hogy az ún. profikat (vagy inkább profi szerződéssel rendelkező ún. amatőröket) arra tanítsa, hogy hogyan kell lekezelni a labdát, illetve hogy a kapu arra van, hogy oda kell berúgni a labdát...Éppen ezért is kikérem magamnak a DAC ún. új vezérkarának azt a nyilatkozatát, amelyben személyemet és munkásságomat a DAC-nál amatőr, illetve nagyképű nyilatkozattal támadták meg a médiákhoz eljuttatott levelükben. Idézet: „Nem szeretnénk, ha Szikora György saját kudarcát és eredménytelenségét a csapatnál a mosatni vezetés nyakába varrná.” Őszinteségért őszinteséget alapon hadd jegyezzem meg, hogy már akkor, amikor a mostani DAC-vezetők még a bilibe pisiltek, Szikora Gyuri a Maracanában rúgta a gólokat (ha az urak egyáltalán tudják, mi az a Maracana...). Tapsoltak neki világszerte, és eddig még mindenhol megkapta legalább az alapvető tiszteletet. Meggyőződésem, hogy edzői és szakmai hozzáértésemet a focihoz már számtalanszor bebizonyítottam sok helyen. Többek között Dunaszerdahelyen is!

Leszögezem, hogy nem vagyok ellensége a kritikának, de az legyen konstruktív és olyan emberektől jöjjön, akik szakmailag rátermettek, és valamit már letettek az asztalra.