Valami jobb sors, ha lehetne – Bátka kastélyai megérdemelnék

Van olyan értékes épület, amit azért nem lát meg az utazó, mert túlságosan eldugott helyen van, de Bátka kastélyainak esetében részben a szerencsétlen parkosítás, másrészt a település fejlődése miatt nem láthatók az értékek. Jobb sorsra érdemes kastélyoknál jártam, Gömör közepén, a Balog-patak völgyében.

Bátka

A Balog-patak középső szakaszán, a szétnyíló völgyben terül el Bátka község, a Bátky család egykori székhelye.

Azok a régi bátkaiak

Hogy sokkal korábban is laktak itt már emberek, arról a falutól déli irányba eső, Zsíp felé vezető út és Balog-patak között lévő régészeti lelőhelyen talált számtalan, bronzkori cserépdarab tanúskodik. Minden bizonnyal 1294-nél korábbi alapítású település Bátka (ekkor említették először írásban), de mivel fontos észak–déli és kelet–nyugati utak találkozásánál, viszonylag nyílt terepre települt, így a tatárjárás ezt a falut is szinte teljesen elpusztította a 13. század elején. A Bátka és a szomszéd falu, Uzapanyit közti szakaszon még legalább két elpusztult település nyoma maradt fenn a dűlőnevekben. Az egykori Alsóbátka a jobbágyok faluja volt, Felsőbátka pedig kuriális, azaz nemesi falu. A 17. századtól egészen a 20. századig a Bornemisszák voltak a falu legjelentősebb birtokosai, a család egy nagyméretű kastélyt és egy elegáns kis kúriát építtetett Bátkában.

A kastély és a kúria

A ma orvosi rendelőknek helyet adó, klasszicista stílusú, U alakú kastélyt 1895-ben építették – Tököly Gábor művészettörténész feltételezése szerint egy középkori udvarház alapjaira. A kastély ma már csak külalakjában emlékeztet úri lakhelyre, építtetője, Bornemissza Elemér ugyancsak meglepődne, látva a belső átalakításokat, a nem igazán elegánsan megoldott, a célnak ugyan megfelelő, de az épület arculatát csúnyán megbontó hozzátoldásokat. A nagy kastélyra ráférne egy alapos tatarozás, még mielőtt a vedlő vakolat alól kibukó falak nem sérülnek jobban, a salétromosodás ki nem kezdi végleg az épületet. A nyirkosodás megelőzésének érdekében talán az elvadult örökzöldeket is kissé vissza lehetne vágni, egyrészt az állagmegóvás miatt, másrészt hogy egyáltalán látható legyen az épület. Amelyet most teljesen eltakarnak a túlnőtt tujafák.

A Bornemisszák másik úri lakja az utca túloldalán bújik meg, családi házakkal, mezőgazdasági haszonépületekkel körbevéve, szinte beszorítva egy pici telekre. Ám a régi térképek arról tanúskodnak, hogy a malomhoz és az azt hajtó patakhoz közeli kúriát egykor szép kert vette körül. Ez az úri lak feltételezhetően a 17. század legelején épülhetett. Egykor igen hangulatos kis épület volt, de aztán a szocialista átalakításkor a helyi állami gazdaság kénye-kedvére hagyva ízléstelen átalakításon esett át, ma meg jobb sorsát, új gazdáját várja. Félig felújítva, félig romosan. Utolsó lakója a feltűnően alacsony termetű Bornemissza László, Gömör megye alispánja volt, akit a falubeliek nemes egyszerűséggel Kupaknak hívtak.

Nem egyedi sors a bátkai kastély és kúria sorsa Gömörben. Bátka közvetlen szomszédságában például a szocializmus múltat eltörlő propagandájának, az akkori – és azóta is tartó – gondatlanságnak esett áldozatául Rakottyás, Bodolló és Zsíp kastélya is. S ha tágabban szemléljük a vidéket, még legkevesebb tucatnyi hasonló sorsú leromlott állapotú vagy teljesen elpusztult úri lakról számolhatnánk be. Hosszú, elszomorító lista lesz az, sok értelmetlen pusztításról számot adó.