A tisztogatás politikai kultúrája

Az utóbbi hetekben a hazai sajtó az állami intézményekben zajló személyi cseréktől volt hangos. Nagy felháborodást váltott ki a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) és a Szlovák Nemzeti Színház (SND) igazgatóinak leváltása. Az ellenzék nem szakmai alapú tisztogatásokról beszél, szerintük Alexandra Kusának és Matej Drličkának azért kellett távozniuk a pozíciójukból, mert nem voltak hajlandók beállni a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter által képviselt politikai irányvonal mögé. A tárcavezető ezzel szemben azt állítja, azért menesztette a vezetőket, mert a menedzseri döntéseik igazolták az alkalmatlanságukat. A kulturális közeg jelentős része azonban kiállt Drlička és Kusá mellett, múlt héten Pozsonyban még tüntetést is szerveztek, amelyen Šimkovičová távozását követelték.

Az egészségügy is érintett

A kultúra azonban nem az egyetlen szegmens, ahol az utóbbi időben több személyi cserére is sor került. Az egészségügyben szintén zajlik az állami intézmények vezetőinek cseréje, bár ez viszonylag kisebb médiavisszhanggal jár. A legnagyobb botránynak az elmúlt hetekben a Trencséni Egyetemi Kórház kardiológiai osztályán történt fejlemények számítottak, amelyek szintén a személyi cserékkel állnak összefüggésben: a Dolinková által kinevezett új kórházigazgató, Michal Plesník állítólag különösebb szakmai indok nélkül menesztette a kardiológiai osztály alapító főorvosát, Peter Blaškót. Emiatt több, az osztályon dolgozó szakember is felmondott, ami az ellenzéki képviselők elmondása alapján veszélybe sodorta a kardiológiai központ működését. Ezzel szemben az egészségügyi miniszter azt állítja, minden rendben a trencséni kórházban, az osztály működése nincs veszélyben.

Múlt kedden aztán az egészségügyi minisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy Dolinková leváltotta az Általános Egészségbiztosító (VšZP) vezérigazgatóját, Michal Ďurišt, aki csupán idén januárban vette át a biztosító vezetését. A VšZP jelenleg nehéz anyagi helyzetben van, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) nemrégiben fel is szólította, hogy álljanak elő egy, a pénzügyi helyzetének konszolidációjára vonatkozó tervvel, mivel év végére akár 170 millió eurós veszteségbe is kerülhet.

Dolinková a leváltást éppen a csődközeli állapottal magyarázta, a miniszter abban bízik, hogy az új vezető képes lesz stabilizálni a biztosító működését.

A KDH és az SaS úgy véli, ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a tárcavezető alkalmatlan személyeket nevez ki az állami intézmények élére, ezért a legjobb megoldás az lenne, ha maga Dolinková is távozna a minisztérium éléről.

Nem most kezdődött

Az egészségügyben zajló cserék azonban nem az elmúlt hetekben kezdődtek. A Sme napilap idén januárban, vagyis alig három hónappal a választás után már tíz személyi változtatásról számolt be, amelyek javarészt a kórházak élén, illetve egyéb állami egészségügyi intézmények vezetőségeiben következtek be.

Érdemes kiemelni például Peter Potúček esetét, aki 2023 decemberéig az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökséget (ŠÚKL) irányította, de az egészségügyi miniszter bármiféle indoklás nélkül leváltotta őt. Potúček korábban azzal került be a hírekbe, hogy az irányítása alatt az ügynökség 29 szlovákiai gyógyszertárat leplezett le, amelyek illegálisan üzleteltek különféle készítményekkel. Potúček a Sme napilapnak azt nyilatkozta, meglepetésként érte a tárcavezető döntése, mert korábban egyetlen visszajelzés sem utalt arra, hogy rosszul végezné a munkáját.

Szintén figyelemre méltó Renáta Blahová, az ÚDZS korábbi igazgatójának esete, akit Dolinková idén februárban menesztett. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, a koalíciónak egy törvénymódosítást kellett elfogadnia a parlamentben. Ez volt az úgynevezett kompetenciatörvény, amelynek eredményeként a felügyeleti hivatal vezetőjének kinevezése kikerült az államfői hatáskörből. A januárban elfogadott módosítás értelmében már elegendő a kormány beleegyezése is. Zuzana Čaputová akkori köztársasági elnök nem értett egyet a javaslattal, ezért panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságra, de a taláros testület végül nem helyezte hatályon kívül a törvényt, így Dolinková Čaputová beleegyezése nélkül is leválthatta Blahovát.

Hasonlóan járt az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) igazgatója, Peter Lukáč is, akit a miniszter januárban távolított el a hivatal éléről.

Távozó igazgatók

Dolinková a kórházak vezetőségeiben is számos változtatást hajtott végre. 2023 decemberében menesztette például Jozef  Tekáčot, a poprádi intézmény vezetőjét, szintén bármiféle indoklás nélkül. A poprádi kórház dolgozói levélben tiltakoztak a döntés ellen, de hiába. Tekáč helyére Stanislav Kandrikot ültette, aki korábban sosem dolgozott az egészségügyben, viszont 2022-ben a Hlas színeiben indult a megyei önkormányzati választáson.

A poprádi kórházon kívül a miniszter új igazgatót ültetett a turócszentmártoni, a zsolnai, az eperjesi, a nagyszombati és a trencséni intézmény élére is.

Mikas mint szimbólum

A nyilvánosságban nagy port kavart még Ján Mikas februárban történt leváltása a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR) éléről. Az országos tiszti főorvost Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke sem látta szívesen az ÚVZ SR vezetőjeként, erről egy, a TA3 hírtelevíziónak adott interjújában beszélt. Az SNS elnöke azt nyilatkozta, Mikas az előző kormány sikertelen járványkezelésének szimbóluma, ezért mihamarabb távoznia kellene a pozíciójából. Mikas volt az, aki a Matovič-kormány idején gyakran kiállt a nyilvánosság elé, hogy a miniszterelnökkel együtt jelentse be a járványügyi szigorításokat.

Pár nappal később Peter Pellegrini (akkor még házelnök, most már köztársasági elnök) a Plus jeden deň napilapnak elmondta, Dolinková meneszteni fogja a tiszti főorvost, de nem Danko nyomására. Állítása szerint a Hlason belül már régóta téma volt a hivatal vezetőjének leváltása.

Gyakori érvek

Amikor az újságírók a kormánykoalíció képviselőit kérdezik az állami hivatalok élén zajló cserékről (nemcsak az egészségügyben, hanem minden szektor kapcsán), általában két érv merül fel. Az egyik, hogy a kormányváltás után teljesen természetes, hogy az új miniszterek a saját embereiket szeretnék a vezetői pozíciókban látni. Ezt az érvet használta nemrégiben Danko is, akit a TA3 vasárnapi vitaműsorában a Šimkovičová-féle leváltásokról kérdeztek.

A másik gyakori érv, amely a leváltások kapcsán elhangzik, hogy az előző kormányok is hasonlóképpen jártak el, így az intézmények élén zajló tisztogatások nem tekinthetők szokatlan jelenségnek.

Korábban is így volt?

Annyi bizonyos, hogy az előző választási ciklus során szintén történtek olyan személyi változtatások az egészségügyben, amelyek kisebb vagy nagyobb felháborodást váltottak ki a sajtóban. Marek Krajčí (Szlovákia mozgalom, korábban OĽaNO) egészségügyi miniszterként szintén több hivatalnokot és kórházigazgatót hívott vissza a pozíciójából. Az egyik legemlékezetesebb személyi csere az volt, amikor menesztette Peter Sabolt, a Kelet-szlovákiai Szív- és Érrendszeri Betegségek Intézetének vezérigazgatóját (VÚSCH). Több párhuzamot fedezhetünk fel Sabol és a már említett Tekáč leváltása közt: az intézmény alkalmazottai ebben az esetben is tiltakoztak, Krajčí nem adott magyarázatot Sabolnak, és a helyére azt az Anton Jurát ültette, aki korábban nem dolgozott az egészségügyben.

A későbbi tárcavezető, Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) szintén hozott megkérdőjelezhető döntéseket. Az Egészségügyi Implementációs Ügynökség (ZIA) élére például azt a Petra Svobodovát nevezte ki, aki korábban az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. Arról az időszakról van szó, amikor a PPA vezetője Juraj Kožuch volt, aki jelenleg a Marhapásztor-ügy (Dobytkár) gyanúsítottjai között szerepel. A Marhapásztor-ügy az egyik legsúlyosabb korrupciós botrány az ország történetében.

Politológusi szemmel

A koalíció képviselői tehát nem tévednek, amikor az állítják, hogy az előző kormánynál is bevett gyakorlatnak számított az állami tisztségviselők cseréje. Más kérdés, hogy ez mennyire van összhangban azzal a politikai kultúraváltással, amelyet az utóbbi években a politikusok folyamatosan ígérgetnek. Radoslav Štefančík, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem (EUBA) politológusa úgy véli, a személyi változtatások esetében fontos kérdés, hogy milyen típusú intézményről van szó. Szerinte valóban bevett gyakorlatnak számít bizonyos politikai jelöltek cseréje az állami intézményekben, például a járási hivatalok vezetői pozícióinál.

„De miért érez valaki belső késztetést arra, hogy a nemzeti park élén 2007 óta dolgozó és néhány kormányváltását átvészelő igazgatót lecserélje egy orvvadászra?”

– tette fel a kérdést a politológus, utalva Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter döntésére, amikor 2023 novemberében leváltotta Pavol Majkót, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) vezetőjét, és helyére ültette Peter Olexát.

„Másfelől, ha a kormánypártok azzal érvelnek, hogy az elődeik is ezt csinálták, azzal csak bizonyítják, hogy ők sem akarnak mások, jobbak lenni. Ez önmagában nem lenne baj, csakhogy a választás előtt megígérték, hogy mások, jobbak lesznek. Ebből is látszik, hogyan tudnak hazudni a választóiknak, akiket ez egyáltalán nem zavar”

– nyilatkozta lapunknak Štefančík.

Régi-új szokások

A politológus szerint az a magyarázat, hogy a vezetők leváltására azért van szükség, mert nem a kormány által meghirdetett irányvonalat képviselik, főként a nem demokratikus országok politikai kultúrájára emlékeztet.

„Lehet, hogy nem is új politikai kultúráról kellene beszélni, hanem régi-új politikai kultúráról”

– fogalmazott.

Továbbá elmondta, a választások utáni berendezkedések országonként változnak. Amerikában például lecserélik a teljes adminisztratívát, Németországban viszont csak az államtitkári szintig történnek cserék. A politológus szerint az utóbbi gyakorlatnak is jó oka van.

„Az állami intézményeket végső soron olyan embereknek kellene irányítaniuk, akik szakmai szempontból alkalmasak, nem pedig azért kerülnek oda, mert a miniszterek barátai. A nemzeti park tehetséges igazgatóját leváltani egy orvvadászra, vagy egy zárt ajtók mögött tartott kiválasztási eljárás után egy kávéházi barátnőt pozícióba juttatni – ezek mind az állam rosszigazgatásának megnyilvánulásai. Csak egy intelligens ember veszi körül magát nála rátermettebb emberekkel, a csalók és a szélhámosok a hozzájuk hasonlókat vonzzák”

– zárta a politológus.