Történelmi festmények a neogótikus kastélyban

Pénteken a galántai neogótikus kastélyban leleplezik azokat a történelmi festménye-ket, amelyeken Esterházy Dániel és Esterházy Pál látható.

Galánta

„Délelőtt tizenegy órakor a kastély pincéjében levő kávézóban bemutatjuk a képeket a vendégeknek. A festményeket délután egy órától tekinthetik meg az érdeklődők” – nyilatkozta lapunknak Galánta alpolgármestere. Takáč Zsolt hozzátette, olyan két jelentős személyiség képmásáról van szó, akik neve egybefonódott Galántával. A festmények történelmi jelentőségűek, fontosak a városnak. Esterházy Dániel magyar főnemes, nádorjelölt, az Esterházy-család cseszneki ágának alapítója volt. Húsz gyermeke született. Esterházy Pál báró, a zólyomi ág alapítója. Esterházy Ferenc pozsonyi alispán és Illésházy Zsófia fiai a mai neogótikus kastély építői voltak. A kastély helyén egy késő középkorig visszanyúló, négyzet alaprajzú, védőfallal övezett, bástyákkal megerősített, vizesárokkal körülvett vár állt. A török kori erősséget a felvidéki végvári rendszer elemeként Esterházy Dániel és Pál rakatta. „A legjobb és leghatalmasabb Istennek, Galántai Esterházy Dániel és Pál magunknak és a hálás utódainknak építettük az 1633. esztendőben” – olvasható a mai kastély nyugati tornyába falazott kőtáblán. A törökök kiszorítása után a 18. században a várat kastéllyá építették át. Száz év után Esterházy József építette át mai formájára a kastélyt.