Tizenöt hónap alatt felépült, évtizedek óta felújításra vár

Egykor szebb napokat is látott Rimaszombat egyik legjelen-tősebb műemléképülete, az egykori vármegyeháza. Az om-ladozó homlokzat, a vedlő va-kolat, az elrozsdásodott eső-csatorna, a vetemedett ablak-keretek ellenére is különleges ez az épület.

Rimaszombat

A Gömör megye és Kis-Hont kerület egyesítéséről szóló döntés 1802. november 25-én született, ebben azt is meghatározták, hogy az új közigazgatási egység székhelye felváltva Pelsőc és Rimaszombat lesz. Az adminisztráció megnövekedésével azonban a rimaszombati megyeházát – ma a könyvtár épülete – egyszerűen kinőtte a hivatalnoksereg, ezért 1900-ban döntés született egy új vármegyeház építéséről. Ennek helyét a laktanyával szembeni telken, a vasútállomás felé vezető út és a közkórház övezte területen jelölték ki. Az alapozási munkálatoknál előkerült régészeti leletek azt bizonyították, hogy a város területe már az időszámítás előtti 2000 és 1600 közötti időszakban is lakott volt. A vármegyeház megépítésére 400 ezer aranykorona tőkét szánt a megyei vezetés, ami akkor igen jelentős összeg volt.

Megyeház rekordidő alatt

Az első kapavágásra 1900 tavaszán került sor, s az épületet alig tizenöt hónap intenzív munka után át is adták, és alig egy hónap alatt be is költözött a hivatalnoki kar. A fennmaradt adatok szerint a vármegyeház építésén háromszázötven munkás dolgozott. A terveket Ziegler Géza készítette, a munkálatokat Pollacsek Oszkár és Ödön Zoltán vezette. Az épület szabálytalan alaprajzú, díszhomlokzatos tömbből és két szárnyból áll, a vasútállomás felé vezető egykori Andrássy utca, a kórház felé nyíló Forgách utca és a Tompa tér felé nyílnak. Alagsoros, kétszintes, magas ácsolatú és tornyocskákkal díszített tetős épület, az épületszárnyak egy nagy belső udvart határolnak. Jelentős mennyi-ségű építőanyagot használtak fel a nagyszabású terv megvalósításához. Oľga Bodorová, a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatójának kutatása szerint 1,7 millió téglát, négy és fél ezer köbméternyi követ, ötven vagon meszet, háromezer köbméter homokot, 35 vagon cementet, 19 vagon épületfát és tizenöt vagonnyi épületvasat építettek be a pompás, az eklektikus szecesszió stílusában épült vármegyeházba. Belső kiképzése is igen pazar, az emeletre díszes lépcsőház visz fel, a 99 helyiségen 339 ablak van, bent 195 ajtó. A húsz méter hosszú, tizenkét méter széles, erkélyes díszterem belmagassága nyolc méter, a városi önkormányzat ma is itt tartja közgyűléseit.

Alispánok és szolgabírók

Az épület homlokzatának egy részét – a díszterem felőli, Tompa téri részt – néhány éve felújították, de sajnos a többi része eléggé leromlott állapotban van. Az ingatlan tulajdonosa a város, s bár ideje lenne teljesen felújítani, erre Rimaszombatnál sokkal gazdagabb település sem lenne képes saját költségvetéséből. A kissé megtépázott szépségű épület jelenleg is hivatalként szolgál, a körzeti hivatal működik benne, s az egykori fő- és alispánok, szolgabírók helyett már a körzeti hivatal elöljárója, szakosztályvezetők és az ő titkárságuk várja a rimaszombati és környékbeli polgárokat a kissé megkopott falak közt.