Telekkönyvi térkép

A taksonyi kisvasút egyenes pályája mellett 43 évvel ezelőtt telket vásároltam. Az építési engedélyemben a ház elhelyezését úgy rendelték el, hogy ne érintse az akkor meg nem vásárolható kisvasút pályáját. Ezt igazolja az 1990-es geometriai terv, és a telekkönyvi hivatal által kiadott ROEP-térképen a kisvasút melletti telkek adatai is megegyeznek az én telkem adataival. Ennek ellenére a térképen a ház sarkánál berajzolták a nem létező kisvasútpályát, amit a telekkönyvi hivatal be is jegyzett.

Ezzel a tulajdonjogomat igazoló összes dokumentumomat érvénytelenítettek – a többi kisvasút menti telektulajdonoséval együtt. A házam és a telkem tulajdonjogát is felfüggesztették mindaddig, amíg meg nem vásárolom a házam előtti, idegen területeket, valamint a saját telkem jelentős részét is önmagamtól, méghozzá piaci áron. Tiltakozásomra a kerületi kataszteri hivatal megállapította, hogy a házam sarkán áthaladó pálya azonos a régi térkép tervrajzával, amit a többi teleknél ki sem jelöltek, mivel a valóságban megépített pálya mellett halad. A telkeket a valódi pálya szerint mérték ki, amelyekbe beszámították a régi tervrajz nem realizált pályáját. E valóság a dokumentumaim szerint az én telkemre is vonatkozik. ĺgy akaratlanul is bebizonyították, hogy a házam a saját telkemre épült.

Negyven év után megszüntethető-e a tulajdon(jog)omat igazoló dokumentumok érvényessége? Van-e jogom az érvényes dokumentumaim alapján új geometriai tervet készíttetnem, s a bejegyzéshez szükséges-e a telekkönyvi hivatal előzetes jóváhagyása? A vagyonkárok miatt fordulhatok-e a belügyi szervekhez? A kataszteri hivatal segítsége nélkül a bíróságon kívül hová fordulhatok a hibák kijavításáért?

Jelige: Polgári jogok

A fent leírtakból nem egészen egyértelmű, mi a helyzet a szóban forgó telekkel és a rajta álló házzal. Feltétezem, az egész bonyodalom oka egy pontatlan, helytelenül egészített telekkönyvi térkép lehet. A helyzet tisztázásához mindenképpen szükség lenne a vonatkozó dokumentumok, a tulajdonlap és a térkép megtekintésére. A leírásból feltételezem, hogy a levélíró építkezési engedély alapján a saját tulajdonában lévő telekre építette a házat, amelyet azután szintén bejegyeztek a tulajdonlapra. Mindezek ellenére azonban a térkép szerint a háza egy része idegen telken helyezkedik el. A helyzetet csak úgy lehet tisztázni, ha a tulajdonlap alapján készíttet egy vázrajzot (geometrický plán), amelyen be lesz rajzolva a szóban forgó telek és a ház elhelyezkedése is. A tulajdonosnak bármikor joga van vázrajzot készíttetni az ingatlanjairól, amelyet a bemérést végző földmérőnek hitelesíttetnie kell az illetékes telekkönyvi hivatallal. Ha a vázrajz és a hivatalban nyilvántartott állapot nem egyezik, akkor a hivatal a benyújtott vázrajz alapján aktualizálja a saját térképét. Ha a tulajdonlapon vezetett állapot nem egyezik az eredetileg tulajdonba szerzett állapottal (például kisebb a beírt terület kiterjedése), akkor a helyzet bonyolultabb. Ilyen esetben meg kell vizsgálni, hová lett a hiányzó rész, miért került más tulajdonába, s adott esetben a bírósághoz kell fordulni a tulajdonjog meghatározása ügyében.

A tulajdonjogot egyértelműen igazolni mindig a telekkönyvi hivatal által kiállított aktuális tulajdonlap segítségével lehet. A telekkönyvi térkép csak az adott ingatlanok elhelyezkedését ábrázolja, tulajdonjogot nem igazol. A térképen és a tulajdonlapon feltüntetett adatok csak a vonatkozó jogszabályok értelmében készített írásbeli dokumentumok alapján változhatnak meg. A térkép vagy egy korábbi vázrajz érvénytelenné válhat, ha felülírja azt egy újabb bemérés.

Az egyes telekkönyvi hivatalok döntése elleni fellebbezésekről a telekkönyvi igazgatóságok hivatottak dönteni. Ennek a hivatalnak a döntését felülvizsgálni pedig csak a bíróság jogosult.

Kártérítést kérni bárkitől is csak akkor lehet, ha az igénylő bizonyítani tudja, hogy károkozás történt, s ha kimutatja annak mértékét. Ha a feltételezett károkozó nem ismeri el a károkozást, a kártérítési igénnyel bírósághoz kell fordulni.

Gulyás Éva ügyvéd