Tarthatatlan tartozás

A múlt hét végén érdekegyeztető tárgyalást folytattak a helyi roma szervezetek képviselői és a város elöljárói, amelyen megjelent Ladislav Fízik, az országos roma parlament elnöke is. Tibor Dulík polgármester lapunknak elmondta, az önkormányzat már szeptemberben írásban kérte a járási hivatal illetékeseit, hogy azoknak a lakóknak a szociális segélyéből, akik az elmúlt években jelentősebb lakbérhátralékot halmoztak fel, havonta 300-1200 koronát közvetlenül a város számlájára utaljanak át. Tiszacsernyőben az ősz folyamán a gázművek heteken át szüneteltette a szolgáltatását, ugyanis a város több mint 15 millió koronával tartozott. Ez a hatalmas adósság azért is halmozódhatott fel, mert egyesek hosszú évek óta nem fizettek lakbért. A lakásgazdálkodási vállalat kinnlevőségei így elérik a 16 millió koronát. A településen jelenleg újra van gáz, mert az önkormányzat az adósság rendezésére hitelt vett fel. Ám ha a kinnlévőségeiket valamilyen formában nem tudják behajtani, a város nagyon rövid időn belül katasztrofális anyagi helyzetbe kerülhet. A tárgyaláson helyenként parázs vita folyt, ám valóban konstruktív javaslat kevés fogalmazódott meg a kialakult helyzet megoldására. Ladislav Fízik mindenki által ismert tényeket hangoztatott a romák hátrányos helyzetéről és gondjairól, a város vezetőinek pedig azt ajánlotta, hogy válasszanak a romák közül olyan segítőkész munkatársakat, akikkel hatékonyabban tudnának együttműködni. Juraj Soták, a városi hivatal vezetője elmondta, a tartozások több mint hatvan százalékát öt bérház – zömmel roma nemzetiségű – lakói halmozták fel. Azt azonban hangsúlyozta, hogy Tiszacsernyőben nemcsak a romák, hanem a lakosság jelentős része is nehéz szociális körülmények közepette él. Véleménye szerint a kialakult helyzet rendezésekor nem szerencsés csupán etnikai szempontokat szem előtt tartani, hisz az adósságok törlesztése az egész város érdeke. Hosszú vita zajlott a résztvevők között arról is, hogy az illetékes hivatalok törvénysértést követtek-e el akkor, amikor visszatartották a szociális segélyek egy részét. Arról, hogy azok a családok, amelyek hosszú évek óta szociális segélyből élnek, mikorra tudják kifizetni a lakbérhátralékaikat, s hogy mi történik, ha a város nem talál megfelelő anyagi forrást a fölvett kölcsön törlesztésére, nagyon kevés szó esett.