Szakmai bemutató és szórakozás

A komoly műsorok mellett a szórakozásra is jutott idő az idei Agrokomplexen. A látogatók virslievő versenyen is részt vehettek, a képen két esélyes versenyzőTASR felvételMég az idei, mellesleg jubileumi harmincadik mezőgazdasági szakvásár kapuinak megnyitása előtt napvilágra került a hír, hogy a kormány külföldi mintára privatizálni akarja a nyitrai vásárvárost. Bár az előterjesztés állítólag már a közeljövőben a kabinet elé kerül, részleteit eddig senki sem volt hajlandó feltárni. Dobos László, a földművelésügyi tárca osztályvezetője is csak annyit árult el, hogy „szó sincs az Agrokomplex megszűnéséről vagy arról, hogy az állam teljesen hátat fordítana neki”. A szakkiállítás megreformálását szorgalmazó kijelentésével viszont sokan egyetértenek, bár formájáról, megvalósításáról mindenki másként vélekedik. Patasi Ilona azt nyilatkozta lapunknak: túlontúl sok és az agrártermelőknek pedig drága az évenkénti megjelenés és bemutatkozás a szakkiállításon. A Dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara igazgatója ennek tudja be azt a tényt, hogy évről évre zsugorodik a kiállító őstermelők száma ezen a szakmai fórumon. Szerinte nagyobb hasznát vennék a termelők annak, ha a visegrádi országokban 2-3 évenként váltakozva rendeznének színvonalas szakmai seregszemlét. Más véleményen vannak azok a zöldség- vagy speciális növénytermesztők, akik a fogyasztói szokások változása és az egyéb szakvásárok „bolhapiacosodó jellege miatt” már csak az Agrokomplexre jönnek el. Közéjük tartozik például a vágsellyei Petro Tibor is, aki 40 áron gyógynövényeket termeszt. De csak az Agrokomplexen találkozni a felsőpatonyi Zelseed vetőmag-nemesítő és forgalmazó társaság termékeivel és nemesítőivel, akik mellesleg azon kevesek közé tartoznak, akik idén is két nívós szakmai díjat gyűjtöttek be. A mezőgépgyártó, illetve forgalmazó társaságok viszont arra panaszkodtak, hogy kinőtték a vásárvárost. Mellesleg a legfőbb világmárkák elhozták a nyitrai bemutatóra legújabb fejlesztéseiket.

Az Agrokomplex területén kicsik és nagyok, laikusok és szakmabeliek is bőven találnak látnivalót. Annak ellenére, hogy a feldolgozóipar, főként a korábbi években kiterjedt területen kiállító hentesek és a malmok idén is távolmaradtak. A kiállítok többsége szakértőit is felsorakoztatta, akiktől bárki bármit kérdezhet és általában a bolti árnál olcsóbban vásárolhat. Gyógynövényektől, magoktól, palántáktól, kerti szerszámoktól és dísztárgyaktól kezdve a biológiai növényvédő szerekig, gyapjú ágytakarókig, bőrfotelokig, van minden. A szövetkezetek standján pedig ruházati cikkektől kezdve a cserépkályhákig, pezsgős kádakig nagyon széles a paletta. Aki pedig csak néhány napos szabadságra vágyik valahol vidéken, távol a zajos várostól, az holnapig a vidéki turizmus lehetőségeit bemutató stand ajánlataiból válogathat.

„Vagyunk olyan erősek, hogy túléljük az Európai Uniós csatlakozást” – hirdeti egy tábla dunaszerdahelyi regionális agrárkamara standján. Bár e mondat többféle képen értelmezhető, s attól tartok, a csallóközi agrárönkormányzat iróniának szánta, a szlovákiai mezőgazdaság legnagyobb hitelezőjének számító Unibank vezetői szerint azok az agrárvállalatok, amelyeknél a transzformáció végbement, s úgy viszonyulnak a művelt vagyonhoz, mint a sajátjukhoz, azok minden bizonnyal túlélik az EU-csatlakozást, és helytállnak majd a megmérettetésben. Bár az idei kemény tél majd az aszály és az értékesítési csatornák bedugulása sok termelőt hitelfelvételre, törlesztés-átütemezésére kényszerít, a pénzintézet legfőbb agrárszakértője, Jaromír Matoušek úgy véli, a helyzet a szlovákiai agráriumban korántsem nevezhető tragikusnak.