Simon Zsolt a déli járásokban

Simon Zsolt Hollósi Sándorral (balról), a dunamocsi szövetkezet elnökével a tavaszi árpát tekintette meg. A szövetkezetben a szokásos 4 tonna helyet 1,5-2 tonnás árpahozamokat várnak. Vas Gyula felvételeA Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet, az Agrárkamara, valamint a tárca szakemberei a lehető legpontosabban szeretnék feltérképezni a helyzetet. A kárenyhítés mértékéről és formájáról azonban csak az aratást követően, a pontos adatok ismeretében lehet beszélni. A miniszter rámutatott arra, hogy a gazdálkodók az idén is kihasználhatják a közraktárak nyújtotta lehetőségeket; az állami intervenciós ügynökség előlegként 3500 koronát fizet a kenyérbúza és sörárpa, 3000 koronát a kenyérrozs és a kukorica, valamint 2700 koronát a többi kalászos tonnájáért. „Hangsúlyozni szeretném, hogy ez csak előleg a gazdálkodók részére, azt, hogy valójában milyen áron értékesítik terményüket, a piac határozza meg” – tette hozzá. Véleménye szerint változásra van szükség a malmok hozzáállása terén is, hiszen tarthatatlan, hogy a gazdálkodók a termés megalapozását követő másfél-két év után jussanak csak hozzá pénzükhöz. A termelők közül többen felvetették: a gabonapiac liberalizációjára van szükség ahhoz, hogy valóban megfelelő áron értékesíthessék terményüket. Simon Zsolt egyetértett ezzel az állásponttal, hiszen, mint mondta, ha más termény esetében ezt meg lehetett tenni, akkor a gabonafélék esetében sem szabad akadályt gördíteni a kivitel elé. A Komáromi járás termelői arról is tájékoztatták a minisztert, hogy a járásban 1976 óta nem volt példa ekkora szárazságra, az év első hat hónapjában mindössze 93 mm csapadékot mértek. A minisztert útja során elkísérte Ivan Oravec, az Agrárkamara országos elnöke. Elmondta, hogy a szárazság okozta károkon kívül az év elejétől országos szinten 4,8 milliárd koronás bevételkiesést könyvelhetnek el a gazdálkodók, ami a költségek növekedésének és a felvásárlási árak csökkenésének számlájára írható. „A mezőgazdaság részére rendkívüli segélyt kellene jóváhagyni, de tudjuk, hogy ez politikai akarat kérdése” – tette hozzá. Rámutatott arra is, hogy Csehországban már 3,2 milliárd koronát jóváhagyott a kormány az ágazat megsegítésére. Az Agrárkamara megpróbál SAPARD-forrásból is meríteni. „Tavaly Csehország az árvízkárok enyhítésére kapott támogatást, mi az aszálykárok mérséklésére kérünk segítséget” – tette hozzá Oravec. A miniszter országjáró körútja során a Lévai járásbeli Nagysalló határában is megállt, itt is tájékozódott a régió mezőgazdaságát ért orkán és jégverés, valamint a rendkívüli szárazság következményeiről. A minisztérium egyébként a megfelelő alapokból a károk mintegy húsz százalékát téríti meg mindazoknak, akiknek a katasztrófa következményeként több mint 35 százalékos volt a terméskiesésük. (Ez nem vonatkozik a biztosítási kötelezettség alá eső károkra, pl. a jégverésre). Lapunk kérdésére, hogy konkrétan milyen formában, mikor és milyen kritériumok alapján kárpótolják a Lévai járás csapás sújtotta mezőgazdasági üzemeit és magángazdálkodóit, Simon Zsolt azt válaszolta, csak a részletes országos helyzetfelmérés összesített adatainak értékesítése után dönt majd a tárca a kárpótlás nagyságáról és odaítéléséről, nem szeretné ugyanis, ha megismétlődne a 2002. évi jelenség, amikor elkülönítettek és megítéltek összegeket, de az elosztott támogatásokat nem erre a célra, vagy nem hatékonyan használták fel, illetve ki sem merítették. Arra a kérdésre, hogy az aszály miatt is szorulunk-e majd gabona-behozatalra a tárcavezető annyit mondott, valószínűleg igen, azonban a behozandó mennyiséget még nem lehet megbecsülni, ez több tényezőtől, így például a piaci forgalomban lévő takarmány, illetve az idei termés mennyiségétől is függ. Hogy ezzel összefüggésben emelkednek-e majd az alapvető élelmiszerek árai, a miniszter úgy reagált: az árak természetesen követik a mindenkori keresletet és kínálatot, de ebben a világpiaci helyzet alakulása is beleszól majd. Az agrárminiszter tehát egyelőre nem adott konkrét választ arra, hogy a Lévai járásban május 9-én bekövetkezett jégverés és orkán erejű vihar okozta károkat mikor kompenzálja a tárca. A károk viszont jelentősek, a legfrissebb, a miniszter által is ismert jelentés szerint a mezőgazdasági haszonnövényben keletkezett kár a Lévai járásban összesen 162 592 598 korona és az aszálykárok is rendkívül jelentősek. A jelenlevő mezőgazdászok közül többen azt állították, hogy az idei aszály egyenesen az 1947-ik évihez hasonlítható, akkor az összeg meghaladta a 327 millió koronát. (vkm, buch)