Román kori templom a kereszteződésnél

Sokan átutaznak ezen a for-galmas Hont megyei közsé-gen, amelynek központjában, az utak kereszteződése fölé magasodó dombon igen érde-kes történetű templom áll.

Deménd/Demandice

A szomszédos Százd község gótikus temploma, Szete ma már romjaiban sem látható román kori rotundája, Ipolyság katedrálisnyi gótikus temploma és a ma már átalakított, barokkosított deméndi gótikus templom igen gazdag múltú vidékre utal.

Királygyógyítók vidéke

Ami még érdekesebb, Hontnak ezt a részét az Anjou magyar királyok, Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodásának idején a királyi család egészségével foglalkozó jeles urak, az uralkodók bizalmát élvező gyógyítók kapták birtokba. Deménd falut például a Deméndi család őse, bizonyos László kapta, aki Nagy Lajos király udvari sebészorvosa volt, s minden bizonnyal érdemei elismerésének jutalmaként igen magas egyházi méltóságokat is betöltött közel két évtizeden át, ami busás jövedelemmel járt. Azt írják róla a források, hogy kalocsai prépost, majd nyitrai püspök, veszprémi püspök és nagyváradi püspök is volt, miközben papi rendfokozata csupán szubdiakónus, azaz alszerpap volt. László nem egyszerű, alacsony rangú udvari ember volt. 1372-ben Nagy Lajos király édesanyja, Łokietek, más néven Piast Erzsébet magyar királyné, Károly Róbert király özvegyének kancellárja lett, aki a végakaratának teljesítésével is őt bízta meg. A családi birtokon mint donátor nemesi kegytemplomot építtetett, a ma látható Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templomot.

Stílusok, korok, átépítések

Feltételezhető az is, hogy Deménden, a 14. század második felében épített román kori templom előtt már volt valamilyen templom, de valószínű, hogy ez a román kori építmény a településnek első kőtemploma. Stratégiailag jól megválasztott helyen, a falu közepén, egy tíz-tizenöt méter magas kiemelkedésen áll, az sem kizárható, hogy egykor erődítésszerű fal is körbevette. A tájolása a korai építésű római katolikus templomok szerinti kelet-nyugati tájolás, kelet felé szentéllyel, nyugat felé toronnyal, északi oldalról sekrestyével. Ma a régi templomépítkezésnek már csak néhány egyértelmű és a renoválásokkor jó érzékkel kiemelt jele látható. Maga a régi templom alaprajza a mai épület falait a föld felszínén rajzolja körbe. A mai templom az ötödik átalakítás, átépítés eredménye, a 14. századi nyomok főleg a hajó nyugati részén maradtak meg, a déli oldalon egyszerű, mégis mívesen megfaragott kőboltíves kora gótikus bejárat és egy lőrésszerű, kőkeretes ablak, amelyben most Szent Damján képe díszeleg. Ez sem véletlen, nagy valószínűséggel még az alapítóra, az első patrónusra, Deméndi Lászlóra, a királyi sebészorvosra utalhat, ugyanis az orvosok védőszentjei Szent Damján és Kozma, a magyar szent koronán is ábrázolt szentek, akik 303-ban, Diocletianus császár idején szenvedtek vértanúhalált. Deménd templomának tornya valamikor a 15. és 16. század fordulóján épülhetett, ekkor minden bizonnyal védelmi feladatokat is ellátott, innen figyelhették a helyiek a bányavárosok, illetvea Léva felé Esztergom felől kitámadó oszmán hadak és portyázó csapatok mozgását. A 18. század újabb átépítést hozott, ekkor a belső tér a barokk jegyében alakult át, szép díszített, faragott oszlopfőkre támaszkodnak a templombelső boltívei, a mostani szentély is ekkor kapta meg formáját. A huszadik század építkezéseinek eredménye a ma látható sekrestye és a külső festés, valamint a restaurálások és a gótika nyomainak bemutatása. Arról sajnos nem maradt fenn megbízható adat, hogy az alapító itt temetkezett-e el, de ha a templomalapító élni kívánt ezzel a patrónusi joggal, valószínűleg ide temették. A számos átépítéskor azonban nem említenek kriptát, és az 1779-es vizitációs templomleírás sem utal erre. De nem kizárt, hogy egy újabb átépítéskor, renováláskor megtalálják Nagy Lajos király kegyeltjének, a templomalapító, falunak nevet adó Deméndiek maradványait.