Rimaszécsi volt az ember, aki megkoronázta Mátyás királyt

Történetét érdemes lenne még mélyebben kutatni, s ha pénz és idő lenne, meg akarat, az erődített templom körüli terület régészeti feltárását is elvégezni.

Az a híres Széchy család

A Balog nemzetségből származó Széchy família a magyar középkori történelem jelentős családja volt, ősi birtoka Rimaszécs volt, s a család egészen 1684-es kihalásáig jelentős posztokat töltöttek be a tagjai. A szörényi bán, a királyi étekfogómester, a megyei főispán, a horvát bán címet, rangot adományozta egykor a király a Széchyeknek. Nem mellesleg ebből a családból származik, és a feltételezések szerint Rimaszécsen született a Murányi Vénusz, Széchy Mária. Gazdag tehát a múlt, sok titkot is őriz. Például a rimaszécsi gótikus stílusú templom titkát, amely az egykori családi temetkezési hely is lehetett. Hajdani díszítéséből mára már csupán az úgynevezett kiskarzat támasztóbordázata, kívül pedig néhány áttört, mérműves ablak kőből faragott kerete maradt meg csupán. A templom mérete nem egy szokványos falusi templomé, annál nagyobb léptékű. Tájolása pontosan kelet-nyugati – ez is korai építésre utal –, s amit alaprajza is sejtet, valószínűleg két fázisban épülhetett. Előbb egy négyszögletes alaprajzú, egyenes záródású hajót húztak fel, majd a második építési fázisban azt négyszög záródású szentéllyel bővítették, átjárást biztosítva diadalívet vágtak a régi hajó felől, a belső bordaíveket pedig a korábbi sarokpontokból indították. Szokatlan a torony elhelyezkedése és formája is, amely a díszes gótikus ablakos szentély és a régi hajó találkozásánál, azok északi oldalán áll, robusztus, inkább bástyaszerű felmenő falakkal. Vagyis ez az egykori vár átalakított öregtornya.

Rimaszécs váráról

A gömöri várak közt a rimaszécsinek egészen komoly szerepe volt Corvin Mátyás uralkodásáig. A település neve már a pápai tizedszedő jegyzékben is szerepelt, Seechch alakban, majd 1347-ben Zeech formában, 1427-ben pedig Szeecch néven. A Rima folyón lévő vámszedőhely volt az egyik komoly bevételi forrás, ezt uralhatta a vár. Történetéről vajmi keveset tudni. Bonfini, Mátyás király történetírója is említi e helyet. Alapításának ideje a tatárjárás utáni országos várépítések idejére tehető. Helye ma is jól beazonosítható, a mai református templom és a körötte lévő terület lehetett a gótikában kiépített magja, központja. Stratégiailag jól védhető helyen, mocsarakkal és a folyóval szinte három oldalról – kelet, dél és nyugati irányból – körbefogva, északról pedig mesterséges árokkal, sánccal védve, az országutat felügyelve építették. Később leromboltatták Mátyás király parancsára, aki 1460-ban az ide befészkelt huszitákat kiverte, a várat elkobozta, s a Rozgonyi családnak adta birtokul. Ám a befolyásos Széchy család már 1481-ben visszaszerezte ősi birtokát. A huszitáknak tulajdonítható az is – legalábbis a helyiek kötődnek e tradícióhoz –, hogy a reformáció igen korán megtelepedett Rimaszécsen. 1560-ban már gyülekezete volt a településnek, az 1580-ban készült úrvacsorai kelyhét a régió múzeumában őrzik, 1617-től létezik anyakönyve a reformátusságnak, ami rendes lelkész szolgálatáról tanúskodik. A régi templomot a reformátusság saját igényei szerint alakította át, a korábbi szentély helyén most az úgynevezett kiskarzat van, onnan jegyezték le ezt a latin feliratot: „AEDES SACRA DEO CREBRIS PULSATA PRO CELLIS”, azaz: „Az istennek gyakori viharoktól vert szent hajléka”. Ami külön érdekes, hogy ebben a feliratban, a más színnel festett nagy betűk kronosztikonként az 1457-es évszámot adják meg. Ez egy újjáépítés, átalakítás időpontjára is utalhat, és ebben az időben Szécsy Miklós királyi tárnokmester volt a birtokosa. Az ő fia, III. Dénes nyitrai, majd egri püspök, később esztergomi érsekprímás és bíboros koronázta meg Mátyás királyt.

Rimaszécsi volt tehát az ember, aki királyt koronázott. Ráadásul Mátyást.