Jók ezek a modern időkben kitalált modern anyagok! Szín és formatartók, az időjárási viszonyoknak is kiválóan ellenállók, semmi gondozást nem kívánnak, tartósak, szinte elpusztíthatatlanok.

Kertes házban lakók ilyenkor ősszel napi szinten dolgoznak a lehulló falevelekkel, kerti hulladékkal. Ennek a kertmérettől függően olykor elég jelentős mennyiségű biológiai hulladéknak az eltakarítása, elhelyezése sokaknak okozhat gondot még faluhelyen is.

Sokaknak ismerős lehet a régi juhásznóta: „Amott van egy nagy ház / törvényszék a neve…” S a juhásznóta harmadik strófájában pedig azt éneklik: „Rimaszombat felől / fújdogál a szellő / fújdogál a szellő / nem jó hírt hallottam / magam sorsa felől.” Két régi, hetvenkilenc évvel ezelőtti, mára már majdnem elfeledett történetet elevenítünk most fel. Amikor két férfinak valóban nem jó hírt hozott a rimaszombati szellő!

Hogy nincs sok értelme dohogni? Tudom. De egyre több oka van viszont! Eddig úgy gondoltam, hogy a közösség, az valóban létező dolog, nem csak elvont fogalom.

Szeptember a betakarítás utáni időszak, a tervezés, az alapozás ideje. Ha lehet, ilyenkor ajánlatos gyümölcsfacsemetéket, cserjéket ültetni. Nem mellesleg érdemes azon is elgondolkodni, hogy a megváltozott éghajlati viszonyok miatt olyan árnyékot, gyümölcsöt adó, szép látványt nyújtó, portól és zajtól, valamint széltől és nem mellesleg kíváncsiskodó tekintetektől is óvó élősövényt ültessünk, ami meg is marad.

Délről a Latorca, észak felől az Ung, nyugat felől a Laborc folyók és kisebb mellékágaik ölelik körbe a vízfolyások teraszain már a 13. század első harmadától virágzó, de a történelem viharjaiban sokszor szenvedett települést, Nagykapost.

Navigare necesse est, vivere non est necesse! A latin mondás szerint hajózni szükséges, élni nem! Tisztelet a rómaiaknak, de élni is jó, és kell. Akkor meg mit tegyen az olyan ember, aki itt, a szárazföld belsejében lakik, mégis hajózna? Ha nem tud lemondani arról az élményről, hogy saját kishajóján ő lehessen a kapitány? Mit tehet? Hát épít magának egyet!

Pelsőc a középkorban a híres nagy Bebek családé, majd az Andrássy nemzetség birtoka volt, egy időben mezővárosi jogokkal bírt, volt megyeszékhely is, Gömör megyéé. Ma egy kisvárosias jellegű nagyközség, közlekedési, kereskedelmi, oktatási, kulturális, idegenforgalmi és gazdasági kistérségi központ. Ahol ugyancsak meglátszik az, hogy az elmúlt években számos sikeres fejlesztést és beruházást valósítottak meg. Aki itt él, aki erre jár, azt tapasztalhatja, rendezett, határozott fejlődést mutató település lett a bányavidék kapujában elterülő nagyközség.

Séta apró gömöri templomokban

Sok millió évvel ezelőtt kihunyt vulkánok vidéke ez. Ahol a hegyek mára már dombokká koptak, de a kő, az andezit, amit onnan kitermelnek, máig fontos építőanyagként szolgál. Ház, pince, csűr, istálló, kerítés – sok minden épült, épül máig belőle.

Árpaszalma harmatosan. Illat. Kései méhlegeltető virágok, élénk foltok a tarlón. Őzek, egyre merészebben közelítve a kiskertekhez. Azok egyre lepusztultabbak

Festői szépségű táj, dombok közt, patakvölgyben található falu Ragyolc, ahol az elmúlt években állandósult a lakosság lélekszáma, ez pedig bizakodásra ad okot. Jelenleg 1600 ember él a Losonci járás déli szélén lévő, szlovák–magyar határhoz közeli központi nagyközségben. Tranzitfalu ez, erős a rajta áthaladó teher- és személyforgalom, ezzel élnek együtt az itteniek. Magyarok, szlovákok, romák.

Egyszerre virított tulipán az orgonával, nőszirom a fehér nárcisszal, pünkösdi rózsa aranyesővel, azaz a sárga virágú akáccal. Kicsit megbolondultak a virágok. Éjjel, május végén még gyenge fagyok, Zsófia-nap után még egy héttel is.

Rendkívül nehéz helyzetben vannak a szlovákiai települések önkormányzatai lassan már több mint két és fél éve. A járvány utáni gazdasági válság, az építőanyag, a szolgáltatások és az energiahordozóknál bekövetkezett ugrásszerű áremelkedések meg a kormány nem éppen önkormányzatbarát intézkedései súlyos eredményekkel járnak számukra, már talpon maradni is nehéz, nemhogy fejleszteni.

Sűrű az áthaladó forgalom, határ menti településre jellemzően sokan csak átgurulnak rajta, pedig érdemes megállni, körülnézni, ismerkedni az itt élők hétköznapjaival, gondjaival, örömeivel. Abafalvát, a Sajó völgye egyik igen régi települését mutatjuk be, egy kedves, szorgalmas emberek által lakott falut.